Kevesen tudják, de a menyasszonyi ruhát Viktória királynő „találta fel” Angliában. És ő volt az is, aki a fehér ruha romantikus stílusát megteremtette.
1840-ben tartott esküvőjén dús, fehér szaténból varrt ruhát viselt, amelyet narancsvirágszirmok szegélyeztek, és vert csipkével díszítettek. A XIX. század fordulóján a menyasszonyok már fehér muszlinruhában, tüll fátyolban, hajukban virággal álltak az oltár elé.
Az első rövid mennyasszonyi ruhát Coco Chanel mutatta be, a harmincas években pedig csillogó zsákruhákat viseltek az arák, hogy aztán a háború után ismét a karcsúsított, földig érő ruha legyen divatos. S bár a hatvanas években rövid ideig az volt a legmenőbb, aki farmerben és egy szál blúzban mondta ki a boldogító igent, azért a romantikus stílus ma is szilárdan tartja magát.
Finoman nőies
– A menyasszonyi ruha akkor tökéletes, ha viselője úgy érzi, mintha ráöntötték volna, és ezt ki is lehet olvasni a tekintetéből. – mondják a „szakértők”. De ügyelni kell a részletekre is: a fátyol egykor a tisztaság jelképe volt, a menyasszony csak egyszer viselhette, majd eltette a lányának. A fátylak ma pókháló finomságú tüllből készülnek, hosszuk pedig különböző lehet.
Ha a ruha háta látványos, például gombos vagy fűzött, a legfinomabb, áttetsző anyagot érdemes választani. Visszafogottan díszített vagy sima ruhához viszont gyönyörű a csipkefátyol. A romantikus fátyolfelhőt általában fejdíszre erősítik, aminek színben a ruhával kell egyeznie.
Virágkoszorút már a középkorban is viseltek a menyasszonyok, ma inkább a frizurába illesztett élővirág divatos. Aki igazi hercegnőnek szeretné érezni magát, viselhet strasszos vagy művirágos tiarát, de ügyeljen rá, hogy összhangban legyen a ruha díszítésével. Ha nagyon csillogó, feltűnő a fejék vagy a nyakék, fülbevaló akár el is maradhat, ha mégsem, nagyon egyszerű legyen. Ellenkező esetben a menyasszony úgy fog kinézni, mint ha jelmezbálban lenne…
Csupa gyöngyvirágból
A ruha legszebb kiegészítője a virág. Alapszabály viszont, hogy a csokor nem vonhatja el a figyelmet a menyasszonyról. A virág kiválasztásánál vegyük figyelembe a ruha színét is: hófehér ruhához pasztellszínű, krémszínű ruhához a fehér különböző árnyalatiból köttessünk csokrot. Hosszú, lecsüngő csokor magas termetű menyasszonyoknak áll jól, alacsonyabbak inkább kerek bukétát viseljenek.
Készülhet a csokor csupa azonos virágból, májusban például gyöngyvirágból, de különféle virágok azonos árnyalata is gyönyörűen mutat. És ne feledkezzünk meg a vőlegényről sem, a gomblyukba tűzött egyetlen szál virág soha nem megy ki a divatból. Ha pedig a legmelegebb hónapokra tervezzük az esküvőt, válasszunk tartósabb virágot.
A hűség jelképe
A briliánssal díszített eljegyzési gyűrűk az 1800-as évek vége felé terjedtek el szélesebb körben, de az a szokás, hogy a vőlegény ékköves gyűrűt ajándékoz arájának már jóval régebbi keletű. A rubin a szerelmet, a gyémánt a hűséget jelképezte. A karikagyűrűben viszont nem lehetett kő, nehogy megszakítsa a végtelen szerelem zárt körét.
Ma már egyre gyakrabban díszítik brillel a jegygyűrűt is. Régi szokás, hogy a gyűrű belsejébe szöveget, mottót vagy a pár nevének kezdőbetűit, esküvőjük dátumát vésik.
Ősi hagyomány az is, hogy a jegygyűrűt a bal kéz negyedik ujján
viseljük – a romantikus legenda szerint egyik erünk innen egyenesen a
szívünkbe fut. nana