A menekülteknek abban kell segíteni, hogy ott tudjanak maradni

A menekülteknek abban kell segíteni, hogy ott tudjanak maradni, ahol vannak, és világos különbséget kell tenni a gazdasági bevándorlók és azok között a menekültek között, akiknek eddig is segítettünk és ezután is segíteni fogunk - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden az MTI-nek Párizsban. Balog Zoltán kitért arra is, hogy sokan a magyar határzár építését embertelen tettként akarják feltüntetni, pedig szavai szerint "nem az embertelenség és az emberségesség között van a küzdelem, hanem azok között, akik tudják, hogy mit akarnak és azok között, akik tanácstalanok".

A tárcavezető a Közel-Keleten üldözött kisebbségek megsegítése érdekében 56 ország és 11 nemzetközi szervezet részvételével rendezett konferencián vett részt.

A találkozónak a miniszter szerint az volt a fő kérdése, hogy mit kell megtenni azért, hogy a közel-keleti kisebbségeknek ne kelljen elmenekülniük és mit azért, hogy később vissza tudjanak térni az otthonaikba és ott biztonságban tudjanak élni. Az is fő szempont, hogy meg kell őrizni azt a több ezer éves kultúrát, amelyben ezek a közösségek élnek.

Balog Zoltán - mint arról az MTI-t tájékoztatta - felszólalásában elmondta, hogy Magyarország 2013-2014-ben ezer keleti keresztény családot befogadott Irakból és Egyiptomból, a nyilvánosság kizárásával, biztonságos módon és a magyar állampolgárság megadásával, azzal a lehetőséggel, hogy bármikor visszatérhetnek az eredeti lakhelyükre. A családokat a helyi keresztény vezetők igazolásai alapján fogadta be a kormány. Olyan üldözött emberekről van szó, akiknek ténylegesen el kellett menekülniük - hívta fel a figyelmet.

"Őket befogadtuk és erre a jövőben is készen állunk, de csak ezen a biztonságos módon" - hangsúlyozta. Arra is emlékeztetett, hogy az iraki Erbílben egy több mint száztagú magyar katonai kontingens őrzi a menekülttábort, amely több milliárd forintjába kerül Magyarországnak.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy sokan a magyar határzár építését embertelen tettként akarják feltüntetni, pedig szavai szerint "nem az embertelenség és az emberségesség között van a küzdelem, hanem azok között, akik tudják, hogy mit akarnak és azok között, akik tanácstalanok". A miniszter szerint ez utóbbi táborba tartozik az európai vezetők nagy része, akik nem tudják, hogy milyen üzenetet képviseljenek a migránsok felé, s "káoszt teremtenek azzal, hogy egyszerre mondják, hogy gyertek is, meg nem is".

"Mi egyértelműen azt mondjuk, hogy ne gyertek, mert ennek így nincs értelme, és abban kell segíteni, hogy ott tudjanak maradni (a migránsok), ahol vannak, valamint világos különbséget kell tenni a gazdasági bevándorlók és azok között a menekültek között, akiknek eddig is segítettünk és ezután is segíteni fogunk" - mondta a miniszter. "De azt nem tudjuk elfogadni, hogy mások kényszerítsenek illegálisan bennünket arra, hogy az országunkat menekülttáborrá változtassuk, és szerintünk ez Európának is egy komoly veszélyt jelent" - fűzte hozzá.

A politikai megoldás eléréséhez pedig Magyarország úgy járul hozzá Balog Zoltán szerint, hogy elsőnként támogatta az Európa Tanácsban és az Európai Bizottságban azokat a határozatokat, amelyek kimondják, hogy a keresztények üldözése visszafordíthatatlan kárt okoz az egész emberiségnek, hiszen egy olyan kultúra semmisül meg, amelynek kétezer éven át sikerült fennmaradnia. "Ez olyan veszteség, amelyet Magyarország keresztény hátterű országként nem fogadhat el" - hangsúlyozta.

A résztvevők arra is javaslatot tettek, hogy az Iszlám Állam dzsihádista szervezet által az emberek és a kulturális örökség ellen elkövetett bűntetteket nyilvánítsa emberiesség elleni bűncselekményeknek a Nemzetközi Törvényszék.

A humanitárius akciónak helyben, a szomszédos országokban, Törökországban, Libanonban, Jordániában és Irakban található óriási menekülttáborokban történő segítségnyújtás a lényege a miniszter szerint. "A keresztények igazából nem akarnak eljönni, mert nem akarják, hogy megsemmisüljön az a kétezer éves kultúra, amit az őseik ott felépítettek" - mutatott rá. Ezzel magyarázható az, hogy a keleti keresztények nem akarnak Európa felé elindulni, hanem inkább visszamennének, ezért is szükséges Balog Zoltán szerint az óriási menekülttáborok körülményein javítani. "Az ottani kormányok nagyon komoly terheket vállalnak, s ebben Európának támogatni kell őket" - mondta.

Laurent Fabius francia külügyminiszter egy 25 millió eurós felajánlást tett a konferencián Franciaország nevében egy alap létrehozására, amelyből a visszatelepülőket támogatják, iskolákat építenek, helyreállítják a lakóházakat.

Balog Zoltán szerint erősíteni kell a tájékoztatást, és fel kell lépni az embercsempészet ellen is azért, hogy a középosztálybeli emberek ne pazarolják el a vagyonukat arra, hogy "a semmibe idehozzák őket Európába".

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának márciusi ülésén született döntés a konferencia összehívásáról, amelyet egy újabb követ 2016 elején Spanyolországban.