- Az erdélyi magyaroknak évről évre emlékezniük kell 1990 véres marosvásárhelyi márciusára, ez a találkozó is azt üzeni: a magyarság nem felejti mindazt, ami akkor történt – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök pénteken, Marosvásárhelyen, a márciusi események 18-ik évfordulóján tartott találkozón. Az RMDSZ elnöke immár hagyományosan, a Szövetségi Elnöki Irodában fogadta az események során elhunyt Csipor Antal, Gémes István és Kiss Zoltán hozzátartozóit, Gábor Józsefet, valamint a sok évi börtönre ítélt Cseresznyés Pált és Szabadi Ferencet.
A résztvevők megemlékeztek Sütő Andrásról, az erdélyi magyarság nagy személyiségéről, aki az akkori magyar jogkövetelő megmozdulások vezéralakjaként maga is súlyos áldozatot hozott a márciusi események során: a délelőtt folyamán az RMDSZ vezetői koszorút helyeztek el Sütő András sírjánál, a református temetőben.
- Emlékezni kell a halottakra, a sebesültekre, mindazokra az egyszerű emberekre, akik akkor a legtöbb áldozatot hozták azért, hogy az erdélyi magyarság szabadon élhessen ebben az országban – mutatott rá a beszélgetésen Markó Béla, aki úgy értékelte, Koszovó példája is azt mutatja, hogy az akkori események konklúziói ma is érvényesek.
– Ma sokat beszélünk Koszovóról: nem kell elfelejtenünk, hogy 1990 márciusában, Jugoszláviában még csend volt. Ha akkor a marosvásárhelyi véres konfliktust, a román-magyar viszony elmérgesedését felelős emberek nem állítják meg – és itt nem a hatalom akkori képviselőire gondolok, hanem azokra, akik itt, Marosvásárhelyen mégiscsak gátat vetettek a konfliktusnak – ugyanolyan tragikusan folytatódhatott volna, mint ahogy az később a volt Jugoszláviában történt. Nekünk újból és újból ki kell mondanunk: mi más utat választottunk, a leckét megtanultuk – hangsúlyozta.
Az
elnök ugyanakkor leszögezte azt is, a közösség
céljai változatlanok maradtak: valós
egyenlőséget, autonómiát kell teremteni a
magyarság számára, de mindaz, ami 1990 után
történt Romániában azt bizonyítja,
hogy lehet más eszközökkel is érvényt
szerezni a közösség akaratának.
