A kormány nem módosítja a választói névjegyzéket

A román kormány nem módosítja a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló július 29-i népszavazás megszervezésekor használt választói névjegyzéket, el fogja juttatni azt a népszavazás érvényességéről dönteni hivatott alkotmánybírósághoz - közölte pénteken Radu Stroe közigazgatásért felelős tárca nélküli román miniszter.

A miniszter szerint a 18,3 millió választásra jogosult állampolgárt számon tartó választói névjegyzék - amelynek alapján a népszavazást megszervezték - nem fog módosulni, azt megkapja az alkotmánybíróság úgy, ahogyan kérte. Emellett a hatóságoknak kötelességük, hogy "a lehető legkorrektebb adatokat szolgáltassák, és ezzel segítsék az alkotmánybíróság döntését" - mondta a miniszter. Ezzel a kissé titokzatosnak hangzó félmondattal arra utalt, hogy a kormány egy másik, "frissített" névjegyzéket is el kíván juttatni a taláros testület asztalára, azt, amely részben a helyhatósági szervek adatainak összesítéséből áll majd össze.

A román alkotmánybíróság az augusztus 31-i határidőt szabta meg a kormány számára ahhoz, hogy elküldje azt az állandó választói névjegyzéket, amely alapján megszervezték a referendumot. A Victor Ponta vezette román kormány azonban időközben úgy döntött, hogy a hónap végéig frissíti a névjegyzéket.

Ennek során a polgármestereknek és a megyei prefektusoknak statisztikai kimutatást kell készíteniük azokról a 18. életévüket betöltött személyekről, akik július 29-ig elhunytak, elvesztették szavazati jogukat, nem újították meg a személyazonossági igazolványukat, vagy megváltoztatták nevüket, és emiatt esetleg többször szerepelnek a választói névjegyzékben. Traian Basescu szerint azonban az USL ezzel a "bújtatott népszámlálással" akarja "meghamisítani" a népszavazás eredményét. Szerinte csakis azt a választói névjegyzéket lehet figyelembe venni, amely alapján megszervezték a referendumot.

A külügyminisztérium is közölte pénteken: kezdeményezte a külföldi lakhellyel rendelkező román állampolgárok számának aktualizálását. Ennek azért van jelentősége, mert a külföldön hivatalosan lakhellyel rendelkező román állampolgárok nem tartoznak bele az állandó választói névjegyzékbe, így a népszavazás érvényességi küszöbének meghatározásakor őket nem számolják bele. A kormány a külügyminisztériumi kezdeményezés révén arra számít, hogy a külföldi állandó lakhellyel rendelkezők száma nőhet a jelenlegi kimutatásokhoz képest, ez is csökkentheti azok számát, akiket be kellene számítani a népszavazási érvényességi küszöb meghatározásakor.

Pénteken a belügyminisztérium például összehívta jövő hétre az országos statisztikai hivatal népszámlálással foglalkozó bizottságát, amelynek jóvá kellene hagynia a tavaly ősszel elvégzett cenzus februárban közölt előzetes eredményeit. Eszerint Románia stabil lakossága 19 millió fő (vagyis jóval kevesebb, mint a 2002-es népszámlálás által kimutatott létszám), s ennek alapján az USL szerint feltételezni lehet, hogy a szavazati joggal rendelkező román állampolgárok valós száma csupán 15-16 millió.

A kormány vélhetően majd ezt a kimutatást is elküldi az alkotmánybíróságnak, amelynek tehát többféle információ és lista alapján kell döntenie arról, hogy érvényes volt-e vagy sem a Basescu leváltásáról szóló népszavazás. Az eredeti névjegyzék szerint 46 százalékos volt a részvétel a népszavazáson, ami elmaradt az 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöbtől (a résztvevők többsége azonban az államfő leváltása mellett voksolt). Az USL számára ezért lenne fontos, hogy az alkotmánybíróság a kevesebb főt számláló választói névjegyzéket tekintse mérvadónak, mert akkor meglenne a Basescu végleges eltávolítását szavatoló részvételi arány.