A könyv az utcán hever Bécsben

Regények, gyerekkönyvek, műszaki leírások vagy éppen útikalauzok: minden megtalálható a bécsi utcai könyvszekrényekben, amelyek a császárváros egyik művészének ötlete nyomán mind nagyobb sikert aratnak.

2010-ben állították fel őket, az egyiket a Neubau bohém könyékén, a másikat a népszerű Brunnenmarkt piacon. Mindegyikben 250 kötet fér el. Az elv egyszerű: bárki bármikor hozhat a szekrénybe könyvet és bárki el is vihet onnan, és ehhez semmiféle formaságnak vagy kötelezettségnek nem kell alávetnie magát. A sikert jelzi, hogy már egy további felállítására készülnek.

A kezdeményezőnek, Frank Gassner 37 éves bécsi művésznek a célja egyszerűen az volt, hogy a városi tér egy részét "visszaadja" a polgároknak. "Valami olyasmit akartam csinálni a köztéren, ami anélkül, hogy kereskedelmi célt szolgálna, mindenki számára hasznos lenne. Ilyesmire manapság nincs példa" - magyarázta el az AFP-nek.

A havas utcán Anna, egy 59 éves ápolónő, aki nem kedveli sem a könyvtári beiratkozási díjat, sem azt, hogy a kölcsönzött könyveket időre kell visszavinni, a brunnenmarkti szekrény polcain kutakodik orvosi könyvek után. "Mindig megnézem, amikor a bevásárlóközpontba megyek, mert rengeteget olvasok" - mondja.

A 24 éves Stefan egyetemi hallgató. Ő is mindig bekukkant a könyvszekrénybe, ha arra jár. "Nem egy konkrét könyvet keresek; hagyom, hogy meglepjen valamelyik" - tréfálkozik a fiatalember. Elmeséli, hogy egy alkalommal itt talált használati utasítást egy 1990-es számítógépes szoftverhez.

A két már felállított utcai könyvszekrény stílusa eltérő, mintegy alkalmazkodnak a környezethez. A neubaui szekrény üvegezett ajtókkal rendelkezik, és kissé előredől, mintha magára akarná vonni a járókelők figyelmét. A Brunnenmarkton három, különböző magasságban lévő, fémlábakhoz erősített láda alkotja a könyvszekrényt. Közel van az utcai padokhoz, amelyekre lehuppanva lapozgatni lehet a könyveket - mármint ha jó az idő.

Helyet kaptak a könyvek is az utcákon

Irene Prieler építész, aki évtizedek óta él ebben a negyedben, közreműködött a szekrény megtervezésében, és ma is részt vesz karbantartásában. A kezdeményezés "mindenkihez szól, a frissen bevándorolt fiataltól egészen az idős helyi nyugdíjasig" - mondja az asszony.

A költségeket Frank Gassner saját zsebéből állta, mert így hamar megvalósíthatta elgondolását, és nem volt szükség hosszú tárgyalásra az esetleges szponzorokkal. Meglepetten és örömmel tapasztalta, hogy akadtak olvasók, akik válogatták és rendszerezték a könyveket. "Az emberek bölcsebbek, mint gondolnánk" - jegyezte meg.

Bár a projekt megvalósítói tartottak a vandalizmustól, a két könyvszekrénynek nem esett bántódása, tíz hónap alatt egyetlen alkalommal fordult csak elő, hogy graffitival "dekorálták". Ez arra utal, hogy a kezdeményezést tiszteletben tartják a helybéliek. Irene Prieler szeint csak olyan tárgyak válnak a vandalizmus áldozatává, amelyek vagy nem odaillők, vagy nem működnek.
Frank Gassner úgy véli, hogy a könyvszekrényeket azért is kedvelik a bécsiek, mert a bennük sorjázó könyvek szinte minden héten kicserélődnek, megújulnak. A projektnek ma már Bécsen túl is híre ment.

"Egy napon tanúja voltam, hogy egy idős asszony két bőröndnyi könyvet hozott. Külön ezért buszozott ide a 15 kilométerre lévő Klosterneuburgból" - mondta el az AFP-nek Friedrich Plöckinger, aki régi lemezeket árul és üzletének ablaka éppen a könyvszekrényre tekint. Plöckinger szerint az emberek pozitívan fogadták a kezdeményezést: naponta 10 és 30 között mozog azoknak a száma, akik könyvet hoznak vagy visznek, élve a szekrény nyújtotta lehetőséggel.