A keresztenevek jelentése

Mindannyian rendelkezünk keresztnévvel, ám sokan azt sem tudjuk milyen eredetű névvel ruháztak fel szüleink és ennek mi a jelentése. A gyerekek születése előtt számos szülő gondolkozik a névválasztáson és gyakran nem tudják eldönteni, milyen névvel áldják meg az újszülöttet. Minden szülő számára saját gyermeke a legkülönlegesebb, ezért sokan szeretnének egyedi neveket adni gyermekeiknek.

A „Nomen est omen” latin közmondás alapján, azaz a név kötelez, minden gyermeknek olyan nevet kellene viselnie, amelyik leginkább illik személyiségéhez és reprezentálja identitását. Mivel egy újszülött esetében nem beszélhetünk konkrét személyiségről, a szülők nem tehetnek egyebet, minthogy nevet választanak, remélve, hogy a név különleges jellemzői, útmutatóként szolgálnak a gyermek életében.

A Magyar Elektronikus Könyvtár segítségével összeállítottunk egy listát, mely reméljük elegendő információt szolgáltat, úgy a kiváncsiskodók, mint a névválasztás előtt állók számára.

NŐI NEVEK

ABÉLIA
- latin eredetű; jelentése: tölcséres virágú díszcserje. 

ABIGÉL
- héber eredetű; jelentése: az apa öröme. 

ADA
- héber eredetű; jelentése: felékesített, szép. 

ADALBERTA
- germán eredetű; jelentése: nemes fény. 

ADÉL
- német-francia eredetű; jelentése: nemes. 

ADELAIDA
- német-francia-angol eredetű; jelentése: nemes. 

ADELINA
- német-latin eredetű; jelentése: nemes. 

ADELINDA
- német-latin eredetű; jelentése: nemes kígyó, nemes pajzs. 

ADINA
- az Ada német továbbképzése. 

ADRIÁNA
- latin eredetű; jelentése: hadriai. 

ADRIENN
- latin-francia eredetű; jelentése: hadriai. 

AGÁTA
- görög eredetű; jelentése: a jó. 

AGNELLA
- latin eredetű; jelentése: bárányka. 

ÁGNES
- görög eredetű; jelentése: szent, tiszta, szemérmes, érintetlen, szűzies, tartózkodó. 

AGNÉTA
- az Ágnes kicsinyített formájából. 

ÁGOSTA
- az Auguszta régi magyar formája. 

ÁGOTA
- az Agáta régi magyar formája. 

AIDA
- Verdi Aida című operája nyomán. 

AJÁNDÉK
- magyar eredetű; jelentése: Isten örömet szerző ajándéka. 

AJNA
- finn eredetű; jelentése: szépség, báj, kedvesség. 

AJNÁCSKA
- magyar eredetű; jelentése: Ajnácskő (régebben Hajnácskő) nevű Gömör megyei vár. 

ALBERTA
- német eredetű; jelentése: nemes, fényes. 

ALBERTINA
- német eredetű; jelentése: ragyogó, fényes. 

ALDA
- germán-olasz eredetű; jelentése: nemes. 

ÁLDÁSKA
- magyar eredetű; jelentése: áldás. 

ALÉNA
- a Magdaléna önállósult rövidítése. 

ALETTA
- német-olasz eredetű; jelentése: nemes. 

ALEXA
- az Alexandra név rövidítése 

ALEXANDRA
- görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész, az embereket oltalmazó. 

ALEXIA
- görög-latin eredetű; jelentése: férfias lelkű segítőtárs, védő. 

ALFONZA
- germán eredetű; jelentése: nemes, készséges. 

ALFONZINA
- germán eredetű; jelentése: nemes, készséges. 

ALFRÉDA
- germán eredetű; jelentése: tündér, tanács. 

ALICIA
- francia-spanyol eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ALIDA
- német eredetű; jelentése: nemes. 

ALINA
- az Adelina összevont alakváltozata. 

ALINDA
- az Adelinda összevont alakváltozata. 

ALINKA
- az Alina önállósult becézője. 

ALIZ
- héber-germán-francia-angol eredetű; jelentése: nemes, harcos, bölcs. 

ALMA
1. - germán eredetű; jelentése: erőfeszítés a harcban + védelem; 
2. - latin eredetű; jelentése: tápláló, felfrissítő; 
3. - angol eredetű; jelentése: az almai csata nyomán. 

ALOJZIA
- német eredetű; jelentése: egész + bölcs. 

ALVINA
- germán eredetű; jelentése: nemes barát. 

AMÁBEL
- latin-angol eredetű; jelentése: szeretetreméltó. 

AMADEA
- latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent! 

AMADIL
- spanyol eredetű; jelentése: kedves, szeretett. 

AMÁLIA
- germán eredetű; jelentése: az Amálok (gót királyi család) + védelem. 

AMANDA
- latin eredetű; jelentése: szeretetreméltó. 

AMARANTA
- görög eredetű; jelentése: hervadhatatlan. 

AMARILLA
- görög-latin eredetű; jelentése: fényes. 

AMARILLISZ
- görög eredetű; jelentése: fényes. 

AMÁTA
- latin eredetű; jelentése: kedves, szeretett. 

AMÁZIA
- latin eredetű; jelentése: kedves. 

AMBRÓZIA
- görög eredetű; jelentése: halhatatlan 

AMÉLIA
- az Amália névből. 

AMELITA
- az Amélia kicsinyítőképzős származéka. 

AMETISZT
- görög-latin eredetű; jelentése: nem részeg, a részegséget megakadályozó szer. 

AMINA
- német-olasz eredetű; jelentése: védelem. 

ANASZTÁZIA
- görög eredetű; jelentése: a feltámadott. 

ANDREA
- görög-latin eredetű; jelentése: férfi, férfias. 

ANETT
- az Anna önállósult francia becézője. 

ANETTA
- az Anna olaszos-latinos kicsinyített formája. 

ANGÉLA
- görög-latin eredetű; jelentése: angyal, követ, hírnök. 

ANGELIKA
- latin eredetű; jelentése: angyali, angyalhoz hasonló. 

ANGELINA
- az Angéla kicsinyítő továbbképzése. 

ANGYALKA
- az Angéla, Angelika régi magyaros formája. 

ANIKÓ
- héber-székely eredetű; jelentése: bájos, kedves, Isten kegyelme. 

ANITA
- az Anna és a Juanita (magyarul: Johanna) spanyol becézőjéből. 

ANNA
- héber eredetű; jelentése: kegyelem, Isten kegyelme, kellem, kecsesség, báj. 

ANNABELLA
1. - az Anna és a Szibilla vegyülése; 
2. - az Amábel skót módosulata. 

ANNAMÁRIA
- az Anna és a Mária nevek összekapcsolása. 

ANTIGONÉ
- görög eredetű; jelentése: nemzettsége által kiváló, kiemelkedő. 

ANTONELLA
- latin-olasz eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró. 

ANTÓNIA
- latin eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró. 

ANTONIETTA
- az Antónia olasz kicsinyítőképzős származéka. 

ANZELMA
- latin eredetű; jelentése: az istenség védelme alatt álló. 

APOLLÓNIA
- görög-latin eredetű; jelentése: Apollónak szentelt. 

ARABELLA
1. - spanyol eredetű; jelentése: kis arab nő; 
2. - skót eredetű; jelentése: szeretetreméltó. 

ARANKA
- magyar eredetű; jelentése: az arany szó kicsinyítőképzős származéka. 

ARANY
- magyar eredetű; jelentése: aranyos, aranyműves. 

ARIADNÉ
- görög eredetű; jelentése: nagyon tiszteletreméltó, szent. 

ARIANNA
- az Ariadné olasz formája. 

ARIELLA
- héber-latin-olasz eredetű; jelentése: Isten oroszlánja, Isten tűzhelye. 

ARIKA
- a török eredetű Réka alakváltozata. 

ARMANDA
- latin-germán-francia eredetű; jelentése: hadba menő. 

ARMANDINA
- az Armanda -ina képzős származéka. 

ARNOLDA
- latin eredetű; jelentése: sas, uralkodó. 

ARTEMISZ
- görög eredetű; jelentése: friss, egészséges. 

ÁRVÁCSKA
- magyar eredetű; jelentése: a virág neve. 

ASZPÁZIA
- görög eredetű; jelentése: kedvelt. 

ASZTRID
- ósvéd eredetű; jelentése: akit az istenek jóindulata elvarázsolt. 

ATALA
- az Atália név alakváltozata. 

ATALANTA
- görög eredetű; jelentése: mondabeli vadásznő nevéből. 

ATÁLIA
- héber eredetű; jelentése: Isten fenséges. 

ATANÁZIA
- görög-latin eredetű; jelentése: halhatatlan. 

AUGUSZTA
- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt. 

AUGUSZTINA
- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt. 

AURA
- latin-angol eredetű; jelentése: aranyos. 

AURÉLIA
- latin eredetű; jelentése: aranyos. 

AURÓRA
- görög eredetű; jelentése: hajnalpír, hajnal, hajnalhasadás. 

AVARKA
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

AZÁLEA
- latin-magyar eredetű; jelentése: a virág neve.

BABETT
- héber-görög-német-francia eredetű; jelentése: idegen, külföldi. 

BARBARA
- görög eredetű; jelentése: idegen, külföldi nő. 

BÁRSONYKA
- magyar eredetű; jelentése: bársony 

BEA
- a Beáta és a Beatrix nevek rövidüléséből. 

BEÁTA
- latin eredetű; jelentése: boldog. 

BEATRIX
- latin eredetű; jelentése: boldogságot hozó 

BEGÓNIA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga. 

BÉKE
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

BELINDA
- germán eredetű; jelentése: kígyó (mint a rejtett tudás jelképe). 

BELLA
- olasz-spanyol eredetű; jelentése: szép. 

BENÁTA
- a Benedikta név becézőjéből. 

BENEDETTA
- a Benedikta olasz eredetű változata. 

BENEDIKTA
- latin eredetű; jelentése: áldott. 

BENIGNA
- latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró. 

BENJAMINA
- héber eredetű; jelentése: a szerencse fia. 

BERENIKÉ
- görög-makedón eredetű; jelentése: győzelmet, diadalt hozó. 

BERILL
- óind-angol eredetű; jelentése: tengerzöld színű indiai drágakő. 

BERNADETT
- germán-francia eredetű; jelentése: erős, mint a medve. 

BERNARDA
- germán-latin eredetű; jelentése: erős, mint a medve. 

BERTA
- német eredetű; jelentése: Perchta istennő nevéből. 

BERTOLDA
- germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó. 

BETTA
- a Babett, Berta és Erzsébet neveknek becézőjéből alakult. 

BETTINA
- a Betta név nőiesítő képzővel való továbbképzése. 

BIANKA
- a Blanka név olasz formájából. 

BIBIÁNA
- a Viviána név alakváltozata. 

BÍBORKA
- magyar eredetű; jelentése: bíbor 

BLANDINA
- latin eredetű; jelentése: hízelgő, kedves, barátságos, szíves, nyájas. 

BLANKA
- középlatin-spanyol eredetű; jelentése: fényes, ragyogó, tiszta. 

BOGÁRKA
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

BOGÁTA
- szláv-magyar-latin eredetű; jelentése: gazdag 

BOGLÁRKA
- magyar eredetű; jelentése: fémveretes, ékköves, gyöngyös, zománcos, gomb alakú ékítmény. 

BOLDA
- magyar eredetű; jelentése: boldog. 

BONAVENTÚRA
- latin eredetű; jelentése: jó jövendő. 

BORBÁLA
- a Barbara magyaros módosulata. 

BORISKA
- a Borbála régi magyar becézőjéből önállósult. 

BORÓKA
- a Borbála régi magyar becézőjéből önállósult. 

BORSIKA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga. 

BRIGITTA
- óír eredetű; jelentése: erős, erényes. 

CECÍLIA
- latin eredetű; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó. 

CELERINA
- latin eredetű; jelentése: gyors, sebes, serény. 

CELESZTA
- a Celesztina név alakváltozata. 

CELESZTINA
- latin eredetű; jelentése: az égnek, Istennek szentelt. 

CÉLIA
- a Cecília, Marcella és Sejla nevek önállósult indoeurópai becézőjéből. 

CELINA
- a Marcellina és a Szelina nevek egybeesése. 

CEZARINA
- latin eredetű; jelentése: hosszú, dús hajú. 

CICELLE
- a Cecília régi magyaros alakváltozata. 

CIKLÁMEN
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga. 

CINNIA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga (rézvirág). 

CINTIA
- görög eredetű; jelentése: Artemisz istennő mellékneve. 

CIPRIÁNA
- latin eredetű; jelentése: ciprusi. 

CSENDIKE
- magyar eredetű; jelentése: csendes 

CSENGE
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

CSEPERKE
- magyar eredetű; jelentése: csiperke. 

CSILLA
- Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: káka; nád hajtása; gyékénybél. 

CSILLAG
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

CSINSZKA
- Ady Endre játékos névalkotása (csacsi-csacsinszka); 

DÁLIA
- Andreas Dahl svéd botanikus nevéből; jelentése: a virág maga. 

DALIDA
- Dalida olasz származású, francia énekesnő művésznevéből. 

DALMA
- Vörösmarty Mihály névalkotása a dal szóból. 

DANIELLA
- héber eredetű; jelentése: Isten a bírám. 

DARINKA
- szláv-magyar eredetű; jelentése: ajándékocska. 

DEA
- latin eredetű; jelentése: Istentől adott, istennő. 

DEBÓRA
- héber eredetű; jelentése: méh. 

DÉLIA
- görög eredetű; jelentése: Artemis istennő mellékneve, aki Délosz szigetén született. 

DÉLIBÁB
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

DELILA
- héber eredetű; jelentése: epedő, sóvárgó, finom, érzékeny. 

DELINKE
- magyar eredetű; jelentése: szép termetű, deli, nimfa. 

DEMETRIA
- görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott. 

DEZDEMÓNA
- Verdi Otelló című operája nyomán (Otelló feleségének neve). 

DÉZI
- angol eredetű; jelentése: százszorszép. 

DEZIDERÁTA
- görög-latin eredetű; jelentése: kívánt, óhajtott (gyermek). 

DIÁNA
- római eredetű; jelentése: ragyogó. 

DINA
- héber eredetű; jelentése: ítélet. 

DITTA
- az Edit és Judit önállósult becézője. 

DOLLI
- angol eredetű; a Dorottya, Dóra önállósult becézője. 

DOMINIKA
- latin eredetű; jelentése: az Úrhoz, Istenhez tartozó; vasárnap született. 

DOMITILLA
- latin-olasz eredetű; jelentése: a Domitius nemzetséghez tartozó; legyőző, meghódító. 

DONÁTA
- latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott. 

DONATELLA
- latin-olasz eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott. 

DÓRA
- a Dorottya önállósult becézője. 

DORINA
- a Dorottya névnek csonkított és kicsinyítőképzős formája. 

DORISZ
1. - a Dorottya, Dóra önállósult angol becézője. 
2. - görög eredetű; jelentése: lándzsa. 

DOROTTYA
- görög eredetű; jelentése: Isten ajándéka. 

DÖNÍZ
- görög-francia eredetű; jelentése: Dionűszosz Istennek ajánlott. 

DULCINEA
- Cervantes Saavedra spanyol író Don Quijote regénye nyomán. jelentése: édes. 

ÉDA
- germán eredetű; jelentése: nemesi származású; birtok, javak, szerencse, boldogság. 

EDDA
- az Éda név alakváltozata. 

EDINA
1. - germán eredetű; jelentése: Hedin városából való; 
2. - germán eredetű; jelentése: állatbőr, bunda; 
3. - az Éda név továbbképzése; 
4. - az Edna név módosulata. 

EDIT
- germán eredetű; jelentése: öröklött birtok, örökség, birtok, vagyon + harc; gazdag + harc. 

EDNA
- ószövetségi eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ÉDUA
- kun eredetű; jelentése: a hold fölkel. 

EDVARDA
- germán-latin eredetű; jelentése: a birtokát megőrző. 

EDVINA
- germán-latin eredetű; jelentése: az örökös barátja. 

EGBERTA
- germán-latin eredetű; jelentése: kard + híres, fényes. 

ELEKTRA
- görög eredetű; jelentése: arany-ezüst ötvözet; borostyánkő. 

ELEONÓRA
- arab eredetű; jelentése: Isten az én világosságom. 

ÉLETKE
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

ELIÁNA
- francia-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem. 

ELINA
- a Heléna spanyol-olasz formájából. 

ELIZ
- az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése. 

ELIZA
- az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése. 

ELLA
1. - az Erzsébet (Elisabeth) és a Heléna női nevek önállósult becézője; 
2. - az -ella végű magyar női nevek önállósult becézője. 

ELLINA
- szláv eredetű; jelentése: hellén, görög. 

ELMA
- az Alma név alakváltozata. 

ELMIRA
- spanyol eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt, hercegnő. 

ELVIRA
1. - nyugati gót eredetű; jelentése: akit az ereklye megvéd; 
2. - az Elmira alakváltozata. 

ELZA
- az Erzsébet (Elisabeth) német rövidülése. 

EMANUÉLA
- héber-latin eredetű; jelentése: velünk az Isten. 

EMERENCIA
- latin eredetű; jelentése: érdemekben gazdag. 

EMERITA
- latin eredetű; jelentése: érdemes. 

EMESE
- magyar eredetű; jelentése: anyácska. 

EMÍLIA
- latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő. 

EMILIÁNA
- latin eredetű; jelentése: az Aemelius nemzetségből való. 

EMMA
- a germán Erm-, Irm- kezdetű női nevek önállósult becézője. 

EMŐKE
- magyar eredetű; jelentése: anyatejjel táplált újszülött, bébi. 

ENCIÁNA
- latin német-magyar eredetű; jelentése: tárnics virág. 

ENID
- kelta-walesi-angol eredetű; jelentése: élet, lélek. 

ENIKŐ
- Vörösmarty Mihály alkotása. jelentése: ünő, szarvastehén. 

ENNA
- fríz eredetű; jelentése: kard. 

EPERKE
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

ERIKA
- germán-latin eredetű; jelentése: nagyrabecsült. 

ERINA
- az Irén szláv alakváltozata. 

ERMELINDA
- germán eredetű; jelentése: hermion néptörzshöz tartozó; hársfa, hársfából készült pajzs. 

ERNA
- ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott, különösen a harcban. 

ERNELLA
- az Erna olasz kicsinyítőképzős származéka. 

ERNESZTA
- német-latin eredetű; jelentése: komoly, határozott. 

ERNESZTINA
- német eredetű; jelentése: komoly, határozott. 

ERVINA
- germán-latin eredetű; jelentése: a hadsereg barátja, vadkan erejű jó barát. 

ERZSÉBET
- héber eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem. 

ESTILLA
- Vörösmarty Mihály névalkotása. 

ESZMERALDA
- szemita-görög-spanyol eredetű; jelentése: ragyogó, csillogó, smaragd. 

ESZTELLA
- a Stella spanyol változata. 

ESZTER
1. - héber eredetű; jelentése: mirtusz; 
2. - perzsa eredetű; jelentése: csillag, bájos fiatal lány 

ETA
- az Etelka rövidített és -a kicsinyítő képzővel ellátott származéka. 

ETEL
1. - az Etelka önállósult becézője; 
2. - angol eredetű; jelentése: nemesi származású. 

ETELKA
- Dugonics András alkotta az Etele férfinévből. 

EUDOXIA
- görög eredetű; jelentése: jó hírnévnek örvendő, tisztelt, megbecsült. 

EUFÉMIA
- görög eredetű; jelentése: a jót emlegető, szerencsét kívánó, jó hírnévnek örvendő. 

EUFROZINA
- görög-latin eredetű; jelentése: vidám. 

EUGÉNIA
- görög-latin-német eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való. 

EULÁLIA
- görög-latin eredetű; jelentése: jól, szépen, ékesen beszélő. 

ÉVA
- héber eredetű; jelentése: élet, életet adó. 

EVELIN
1. - az Éva francia (Eveline) és angol (Evelyn) továbbképzése; 
2. - kelta-skót eredetű; jelentése: kellemes, kedves, tetszetős, jókedvű. 

EVELINA
- az Éva továbbképzett származéka. 

EVETKE
- magyar eredetű; jelentése: mókus. 

FABIÁNA
- latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó. 

FANNI
1. - a Franciska (Frances) becézője; 
2. - a Stefánia (Stephanie) becézője. 

FATIMA
1. - arab eredetű; jelentése: (ismeretlen) Mohamed legfiatalabb leányának neve; 
2. - portugál eredetű; jelentése: egy portugál község neve. 

FATIME
- a Fatima alakváltozata. 

FAUSZTINA
- latin eredetű; jelentése: szerencsés. 

FEDÓRA
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka. 

FÉDRA
- latin eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

FEHÉRKE
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

FELÍCIA
- latin eredetű; jelentése: boldog 

FELICIÁNA
- latin eredetű; jelentése: boldog. 

FERNANDA
- germán-spanyol-latin eredetű; jelentése: béke + merész. 

FIAMETTA
- olasz eredetű; jelentése: lángocska. 

FIDÉLIA
- latin eredetű; jelentése: hűséges. 

FILIPPA
- görög-latin eredetű; jelentése: lókedvelő. 

FILOMÉLA
- görög eredetű; jelentése: az éneklést kedvelő, dalos kedvű. 

FILOMÉNA
- a Filoméla olasz változata. 

FILOTEA
- görög eredetű; jelentése: az Istent szerető nő. 

FIORELLA
- olasz eredetű; jelentése: virágocska. 

FLÁVIA
- latin eredetű; jelentése: a Flavius nemzetséghez tartozó. 

FLÓRA
- latin eredetű; jelentése: virág. 

FLORENCIA
- latin eredetű; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitűnő. 

FLORENTINA
- latin eredetű; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitűnő. 

FLORINA
- latin eredetű; jelentése: tekintélyes, hatalmas; virágzó, virágos. 

FORTUNA
- olasz eredetű; jelentése: a szerencse istennője. 

FRANCISKA
- latin eredetű; jelentése: francia. 

FRIDA
- német eredetű; jelentése: béke, védelem, körülkerített terület. 

FRIDERIKA
- német eredetű; jelentése: béke + hatalom. 

FRUZSINA
- görög-magyar eredetű; jelentése: vidám. 

FULVIA
- latin eredetű; jelentése: sárga, sötétszőke. 

FÜRTIKE
- magyar eredetű; jelentése: fürtvirág. 

FÜZIKE
- magyar eredetű; jelentése: növénynév. 

GABRIELLA
- héber-latin eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka. 

GAJÁNA
- orosz eredetű; jelentése: föld. 

GALAMB
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

GALATEA
- görög eredetű; jelentése: tejfehér bőrű nő. 

GALINA
- görög-orosz eredetű; jelentése: nyugalom, csend, béke. 

GARDÉNIA
- latin eredetű; jelentése: a növény maga. 

GEMELLA
- latin eredetű; jelentése: leánygyermek az ikrek között. 

GEMMA
- latin eredetű; jelentése: bimbó, egy szem gyümölcs, drágakő, gyöngy, pávaszem. 

GÉNIA
- görög-latin-német eredetű; jelentése: előkelő, nemes nemzetségből való. 

GENOVÉVA
- germán eredetű; jelentése: (bizonytalan). 

GEORGINA
- görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó; dália, györgyike. 

GERDA
1. - germán eredetű; jelentése: ág, vessző; 
2. - germán eredetű; jelentése: dárda + bekerített hely; vessző, varázsvessző. 

GERLE
- magyar eredetű; jelentése: galamb. 

GERTRÚD
- germán eredetű; jelentése: a dárdák varázslónője. 

GILBERTA
- német eredetű; jelentése: híres a Giesel-ek (a szabad nemesek) fiai között. 

GILDA
- görög-latin eredetű; jelentése: pajzshordozó; 

GINA
1. - a Georgina becéző rövidülése; 
2. - a Regina becéző rövidülése. 

GITTA
- óír-német eredetű; jelentése: erős, erélyes. 

GIZELLA
1. - germán eredetű; jelentése: női túsz, női kezes. 
2. - a Gisel-, Geisel- kezdetű germán női nevek önállósult rövidülése. 

GLÓRIA
- latin eredetű; jelentése: dicsőség. 

GRÁCIA
- latin eredetű; jelentése: szeretetreméltóság, kegy. 

GRÉTA
- a Margaréta, Margit önállósult becézője. 

GRIZELDA
- germán eredetű; jelentése: (bizonytalan). 

GRIZELDISZ
- a Grizelda alakváltozata. 

GUNDA
- a Kunigunda német rövidüléséből. 

GYOPÁRKA
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

GYÖNGYI
- a Gyöngyvér becézett formája. 

GYÖNGYVÉR
- Arany János névalkotása; jelentése: gyöngytestvér. 

GYÖNGYVIRÁG
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga. 

GYÖRGYI
- a Georgina női név magyarosítása. 

HÁGÁR
- héber eredetű; jelentése: bujdosó, menekült, idegen. 

HAJNA
- Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: hajnal. 

HAJNALKA
- a Hajna kicsinyítőképzős formája. 

HANGA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga. 

HANNA
1. - a Johanna rövidült formája; 
2. - az Anna eredeti formájának felújítása. 

HARMATKA
- magyar eredetű; jelentése: harmat. 

HAVASKA
- magyar eredetű; jelentése: tavaszi virág. 

HEDDA
- a Hedvig germán rövidítése. 

HEDVIG
- német eredetű; jelentése: harc. 

HÉLA
- a Heléna név rövidüléséből. 

HELÉN
- a Heléna angol és francia formájából. 

HELÉNA
- görög eredetű; jelentése: vitás. (talán: nap, hold.) 

HELGA
- germán eredetű; jelentése: egészséges, boldog. 

HELKA
- magyar eredetű; jelentése: egy balatoni rege tündérneve. 

HELLA
- a Helga alakváltozata és a Heléna német rövidülése. 

HENRIETT
- francia eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó. 

HENRIETTA
- francia eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó. 

HÉRA
- görög eredetű; jelentése: megőrző, megóvó, védelmező. 

HERMINA
- német eredetű; jelentése: hadi nő. 

HERTA
1. - Nerthus germán istenség nevének téves olvasatából. 
2. - a Her- és -Hert- kezdetű német nevek becézőjéből önállósult. jelentése: merész, bátor. 

HILÁRIA
- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám, jókedvű. 

HILDA
- német eredetű; jelentése: harc, harcosnő. 

HÓFEHÉRKE
- magyar eredetű; jelentése: a Grimm testvérek meséje nyomán. 

HOLDA
- német eredetű; jelentése: kedves, jóindulatú, készséges. 

HONÓRIA
- latin eredetű; jelentése: tiszteletreméltó. 

HORÁCIA
- latin eredetű; jelentése: ifjú, virágzó. 

HORTENZIA
- latin eredetű; jelentése: kerti virág. 

HÓVIRÁG
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga. 

HUBERTA
- német-latin eredetű; jelentése: szelleme által kiváló. 

IBOLYA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga. 

IDA
- germán eredetű; jelentése: tevékeny, serény. 

IDUNA
- germán eredetű; jelentése: az örök ifjúság istennőjének nevéből. 

IFIGÉNIA
- görög eredetű; jelentése: a hitregebeli mükénei királylány nevéből. 

IGNÁCIA
- latin eredetű; jelentése: tűz. 

ILA
- az Ilona rövidített, -a kicsinyítőképzős formája. 

ILDIKÓ
- germán eredetű; jelentése: harcos. 

ILKA
- az Ilona rövidített, -ka kicsinyítőképzős formája. 

ILMA
- Vörösmarty Mihály névalkotása az Ilona és a Vilma nevekből. 

ILONA
- a Heléna régi magyarosodott alakváltozata. 

IMELDA
- vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan). 

IMOLA
- ismeretlen eredetű; jelentése: mocsár, hínár, vizes terület. 

INDIRA
- indiai eredetű; jelentése: Indira Ghandi nevéből. 

INEZ
- az Ágnes spanyol formája. 

INGE
- germán eredetű; jelentése: Ingwio istenség + védelem. 

INGRID
- germán eredetű; jelentése: Ingwio isten által oltalmazott lovasnő. 

IRÉN
- görög eredetű; jelentése: béke. 

IRINA
- az Irén szláv alakváltozata. 

IRINGÓ
- magyar eredetű; jelentése: a növény maga. 

ÍRISZ
- görög eredetű; jelentése: szivárvány, nőszirom. 

IRMA
- az Irm- kezdetű germán női nevek önállósult becézője. 

ITALA
- olasz eredetű; jelentése: Itália tartományból való nő. 

IVÁNA
- az Iván férfinév nőiesítése. 

IVETT
- francia eredetű; jelentése: júdeai. 

IVETTA
- az Ivett latinos formája. 

IVONN
- az Ivó férfinév francia női párja. 

IZA
- az Izabella, Izolda önállósult német becézője. 

IZABELLA
- az Elisabeth (Erzsébet) spanyol módosulata. 

IZIDÓRA
- görög eredetű; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka. 

IZMÉNE
- görög eredetű; jelentése: vágyakozást ébresztő, bájos, kecses, vonzó nő. 

IZOLDA
- kelta-német eredetű; jelentése: vas; tevékenykedni, rendelkezni. 

JÁCINTA
- görög eredetű; jelentése: a virág maga. 

JAKOBINA
- héber eredetű; jelentése: (bizonytalan). 

JANINA
- a János férfinév német Jan formájának latinos nőiesítése. 

JANKA
- a János rövidített, becézett formája (eredetileg férfinévként volt használatos). 

JARMILA
- cseh eredetű; jelentése: tavasz + kedves. 

JÁZMIN
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga. 

JELLA
- a Gabriella önállósult német becézője. 

JERNE
- az Irén régebbi magyar változata. 

JETTA
- a Henriett önállósult német becézője. 

JOHANNA
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes. 

JOLÁN
- Dugonics András névalkotása. jelentése: jó leány (magyar); a viola virága (görög). 

JOZEFA
- héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson. 

JOZEFINA
- héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson. 

JÓZSA
- a János és a József becézője a Jozefa és Jozefina nevek magyarítására. 

JUDIT
- héber eredetű; jelentése: Judeából származó nő. 

JÚLIA
- latin eredetű; jelentése: Juliusz nemzetségéhez tartozó. 

JULIANNA
- latin eredetű; jelentése: ragyogó; Jupiternek szentelt. 

JULIETTA
- a Júlia önállósult francia becézője. 

JUSZTINA
- latin eredetű; jelentése: igazságos. 

JUTTA
- a Judit német és dán alakváltozata. 

KALLIOPÉ
- görög eredetű; jelentése: szép szavú. 

KALLISZTA
- görög eredetű; jelentése: a legszebb. 

KÁMEA
- olasz-magyar eredetű; jelentése: domborúan vésett kő. 

KAMÉLIA
- olasz-újlatin-magyar eredetű; jelentése: a virág maga. 

KAMILLA
- latin eredetű; jelentése: nemesi születésű. 

KANDIDA
- latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó. 

KARINA
1. - olasz eredetű; jelentése: csinos nő. 
2. - a Katalin svéd formájának továbbképzése. 
3. - a Katalin dán formájából. 

KARMÉLA
- a Kármen olasz változatából. 

KARMELINA
- a Karméla továbbképzése. 

KÁRMEN
- héber-spanyol eredetű; jelentése: kert. 

KAROLA
- latin-germán eredetű; jelentése: legény, fiú. 

KAROLINA
- a Karola továbbképzése. 

KATA
- a Katalin magyar rövidüléséből önállósult. 

KATALIN
- egyiptomi-görög-német-magyar eredetű; jelentése: korona; mindig tiszta. 

KATINKA
- a Katalin magyar becézőjéből önállósult. 

KATÓ
- a Katalin rövidült, kicsinyítőképzős formája. 

KERUBINA
- héber-latin-magyar eredetű; jelentése: angyalok. 

KILIÁNA
- kelta eredetű; jelentése: szerzetes. 

KINCSŐ
- Jókai Mór névalkotása; jelentése: számomra ő a kincs. 

KINGA
- a Kunigunda régi magyar becézőjéből önállósult. 

KÍRA
- görög-szláv eredetű; jelentése: úr, uralkodó. 

KISANNA
- az Anna erdélyi becézőjéből önállósult 

KITTI
- a Katalin angol becézőjéből önállósult. 

KLÁRA
- latin eredetű; jelentése: világos, fényes, ragyogó, híres, kitűnő, jeles. 

KLARISSZA
- a Klára latinos továbbképzése. 

KLAUDETTA
- a Klaudia olasz becézőjéből önállósult. 

KLAUDIA
- latin eredetű; jelentése: a Claudius nemzetség nőtagja. 

KLEMENTINA
- latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd. 

KLEOPÁTRA
- görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége. 

KLIÓ
- görög eredetű; jelentése: hírnök. 

KLOTILD
- germán eredetű; jelentése: a dicsőségért harcoló nő. 

KOLETTA
- a Nikoletta rövidüléséből önállósult. 

KOLOMBINA
- latin-olasz eredetű; jelentése: hímgalamb. 

KONKORDIA
- latin eredetű; jelentése: egyetértés. 

KONSTANCIA
- latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes. 

KONSTANTINA
- latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes. 

KORDÉLIA
- latin-angol eredetű; jelentése: szívecském. 

KORINNA
- latin-angol-német eredetű; jelentése: szívecském. 

KORNÉLIA
- latin eredetű; jelentése: somfa; szarv. 

KOZIMA
- görög-olasz-német eredetű; jelentése: szabályszerű, rendes. 

KRISZTA
- a Krisztina önállósult becézőjéből. 

KRISZTINA
- latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény. 

KRIZANTA
- görög-latin eredetű; jelentése: margitvirág, aranyvirág, margaréta. 

KUNIGUNDA
- német-latin-magyar eredetű; jelentése: nemzetség + harc. 

LADISZLA
- szláv-latin eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség. 

LAMBERTA
- német eredetű; jelentése: országszerte híres. 

LARINA
- szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

LAURA
- latin eredetű; jelentése: babérfa, babérkoszorú. 

LAVÍNIA
- latin eredetű; jelentése: Lavinium városából való nő. 

LEA
- héber eredetű; jelentése: vadtehén, antilop. 

LÉDA
- görög eredetű; jelentése: a görög hitregebeli Lakedimón királyának felesége. 

LEJLA
- perzsa-angol eredetű; jelentése: sötét hajú. 

LELLE
- finnugor-magyar eredetű; jelentése: lélek, lélegzik; kürtös, kürtfúvó. 

LÉNA
- a Heléna, Magdaléna utótagjának önállósulása. 

LENKE
- a Lenchen (Helene és Magdalene német becézője) magyarító fordítása. 

LEONA
- görög-latin eredetű; jelentése: oroszlán. 

LEONARDA
- germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán. 

LEONÓRA
- az Elenonóra önállósult becézője. 

LEONTINA
- latin eredetű; jelentése: Leontini itáliai városból való férfi. 

LEOPOLDINA
- germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben. 

LETÍCIA
- latin eredetű; jelentése: öröm, vidámság, szépség, kellem, báj. 

LEVENDULA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga. 

LIA
1. - a Lea alakváltozata; 
2. - a Kornélia, Júlia önállósult becézője. 

LIÁNA
- a Julianna önállósult becézője. 

LÍCIA
- a Felícia önállósult becézője. 

LÍDIA
- görög eredetű; jelentése: az ókori Lídiából való nő. 

LILI
- a Lilian, Caroline, Elisabeth német és angol becézőjéből önállósult. 

LILIÁNA
- angol eredetű; jelentése: liliom. 

LILLA
- a Lídia és Lívia régi magyar becézőjéből önállósult. 

LINA
- a Karolina becézőjéből önállósult. 

LINDA
- német eredetű; jelentése: hársfából készült pajzs; kígyó. 

LÍVIA
- latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes. 

LIZA
- az Elisabeth becézőjéből önállósult. 

LIZANDRA
- spártai eredetű; jelentése: híres spártai hadvezér nevéből. 

LOLA
- spanyol eredetű; jelentése: erős asszony. 

LOLITA
- a Lola spanyol becézőjéből. 

LORETTA
- a Laura és a Leonóra olasz továbbképzése. 

LUCA
- a Lúcia régi magyar formája. 

LÚCIA
- latin eredetű; jelentése: virradatkor, hajnalhasadáskor született. 

LUDMILLA
- szláv eredetű; jelentése: a nép körében kedvelt, közkedvelt, népszerű. 

LUDOVIKA
- germán-ófrancia-latin eredetű; jelentése: hírnév + háború. 

LUJZA
- a francia Louise magyarosított formája. 

LUKRÉCIA
- latin eredetű; jelentése: megnyerő, vonzó. 

MABELLA
- latin-angol-germán eredetű; jelentése: szeretetreméltó. 

MADLÉNA
- a Magdolna latinosított formája. 

MAGDA
- a Magdaléna önállósult becézője. 

MAGDALÉNA
- arámi-héber eredetű; jelentése: torony, bástya; Magdala városából származó nő. 

MAGDOLNA
- a Magdaléna magyarosodott alakváltozata. 

MAHÁLIA
- héber eredetű; jelentése: gyengédség, szelídség. 

MAJA
1. - a római Maja istennő nevéből; 
2. - a Mária és Marianna német becézőjéből. 

MALVIN
- germán eredetű; jelentése: a jog barátja. 

MÁLYVA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga. 

MANDA
- a Magdolna szláv (Mandalena) becézőjéből önállósult. 

MANFRÉDA
- német eredetű; jelentése: erélyes, férfias, védelmező. 

MANNA
1. - a Mária magyar becézőjéből önállósult; 
2. - a Hermanna fríz becézője. 

MANON
- a Mária francia becézőjéből önállósult. 

MANUÉLA
- az Emanuéla rövidülése. 

MARA
- a Mária rövidített, kicsinyítőképzős formája. 

MARCELLA
- latin eredetű; jelentése: határerdő, a határvidék védője. 

MARCELLINA
- latin eredetű; jelentése: határerdő, a határvidék védője. 

MARGARÉTA
- görög eredetű; jelentése: gyöngy. 

MARGIT
- a Margaréta régi magyaros formája. 

MARGITA
- a Margit régebbi magyar változata. 

MARGÓ
- a Margit rövidített, kicsinyítőképzős formája. 

MÁRIA
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

MARIANN
- latin eredetű; jelentése: Marius családjához tartozó; Szűz Máriához tartozó. 

MARIANNA
- latin eredetű; jelentése: Marius családjához tartozó; Szűz Máriához tartozó. 

MARICA
- a Mária rövidített, kicsinyítőképzős formája. 

MARIETTA
- a Mária olasz továbbképzése. 

MARINA
1. - a Mária továbbképzése; 
2. - latin eredetű; jelentése: tengeri, tengerből jövő, tengerhez tartozó, tengerész. 

MARINELLA
- a Marina olasz továbbképzése. 

MARINETTA
- a Marina olasz továbbképzése. 

MARION
- a Mária francia alakváltozata. 

MARIÓRA
- a Mária román kicsinyítőképzős formája. 

MARITA
- a Mária olasz becéző alakja. 

MARLÉNE
1. - a Magdolna egyik holland formájából, a Marleene névből; 
2. - a Maria és Helene nevek összevont alakja. 

MÁRTA
- héber eredetű; jelentése: úrnő. 

MARTINA
- latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor. 

MASA
- a Mária orosz becézőjéből. 

MATILD
- német eredetű; jelentése: hatalom + harc. 

MÁTKA
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga (jegyes). 

MAURA
- latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen. 

MAURÍCIA
- latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen. 

MAXIMILLA
- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas. 

MEDÁRDA
- latin-német eredetű; jelentése: hatalmas + erős. 

MÉDEA
- görög eredetű; jelentése: bölcs asszony. 

MELÁNIA
- görög eredetű; jelentése: fekete, sötét. 

MELINA
- germán-latin eredetű; jelentése: erőfeszítés, védelem. 

MELINDA
- D'Ussieux francia író névalkotása. 

MELIÓRA
- latin-angol eredetű; jelentése: jobb, derekabb, ügyesebb. 

MELITTA
- görög eredetű; jelentése: méh, szorgalmas. 

MERCÉDESZ
- spanyol eredetű; jelentése: fogolykiváltó. 

METELLA
-a Metta olasz továbbképzése. 

METTA
- a Matild holland formája. 

MIA
- a Mária több nyelvű rövidülése. 

MIETTA
- a Mária olasz becézőjéből önállósult. 

MIHAÉLA
- héber-germán eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló. 

MIKOLT
- Kézai Simon névalkotása. 

MILDA
1. - német eredetű; jelentése: szelíd, elnéző, jóakaratú; 
2. - a Mild- kezdetű német női nevek önállósult becézője. 

MILÉNA
- a Maria és az Elena ill. a Maria és a Maddalena olasz összevonása. 

MILETTA
- a Miléna önállósult becézője. 

MILICA
- a Ludmilla, Miléna, Milina szláv becézőjéből önállósult. 

MILLA
- a Kamilla és a Ludmilla utótagjának önállósulása. 

MIMÓZA
- magyar eredetű; jelentése: a növény maga. 

MINNA
- a német Hermina és Vilhelmina önállósult becézője. 

MÍRA
1. - latin eredetű; jelentése: csodálatos; 
2. - a Mirabella becézőjének önállósulása. 

MIRABELLA
- latin eredetű; jelentése: csodálatos 

MIRANDA
- latin eredetű; jelentése: csodálatos. 

MIRANDELLA
- a Miranda olasz továbbképzése. 

MIRANDOLA
- a Miranda olasz továbbképzése. 

MIRANDOLÍNA
- a Mirandola olasz továbbképzése. 

MIRELLA
- a Míra olasz becéző továbbképzése. 

MIRJAM
- a Mária eredeti héber formája. 

MIRTILL
- görög-francia eredetű; jelentése: mirtuszfa, áfonya. 

MODESZTA
- latin eredetű; jelentése: szerény, szelíd, megfontolt, szemérmes, tisztességes. 

MÓNIKA
1. - görög eredetű; jelentése: magányos, egyedül élő; 
2. - latin eredetű; jelentése: intő, figyelmeztető, tanító; 
3. - karthágói-pun eredetű; jelentése: istennő. 

MORELLA
- latin eredetű; jelentése: eper, szeder. 

MURIEL
- kelta-angol-normandiai eredetű; jelentése: ragyogó, mint a tenger. 

NADIN
- orosz eredetű; jelentése: remény, reménység. 

NADINKA
- a Nadin magyar és szláv kicsinyítőképzős formája. 

NÁDJA
- orosz eredetű; jelentése: remény, reménység. 

NANDA
- a Fernanda önállósult rövidülése. 

NANETT
- az Anna önállósult francia becézője. 

NAÓMI
- héber eredetű; jelentése: gyönyörűségem. 

NAPSUGÁR
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

NÁRCISZ
- görög eredetű; jelentése: a virág maga. 

NATÁLIA
- latin eredetű; jelentése: Jézus születésnapja. 

NATASA
- a Natália orosz becézőjéből önállósult. 

NAUZIKA
- görög eredetű; jelentése: híres hajós. 

NEDDA
- olasz eredetű; jelentése: tisztázatlan. 

NEFELEJCS
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga. 

NELLI
- az Eleonóra, Heléna, Kornélia angol becézőjéből önállósult. 

NERINA
- görög eredetű; jelentése: nedves, vizes. 

NESZTA
- az Anasztázia magyar becézőjéből önállósult. 

NETTA
- a -netta, -nette és -neta végű női nevek önállósult becézője. 

NIKÉ
- görög eredetű; jelentése: győzelem. 

NIKODÉMIA
- görög-latin eredetű; jelentése: a hadinép legyőzője. 

NIKOLA
- görög-német eredetű; jelentése: győzelem + nép. 

NIKOLETTA
- a Nikola olasz kicsinyítő továbbképzése. 

NIKOLETT
- a Nikola olasz kicsinyítő továbbképzése. 

NILLA
- a -nilla végű női nevek olasz becézője. 

NINA
- több női név (pl.: Anna, Johanna, Antonina, stb.) rövidült becéző formája. 

NINETTA
- a Nina olasz kicsinyítő továbbképzése. 

NOÉMI
- héber eredetű; jelentése: gyönyörűségem. 

NÓRA
- az Eleonóra és a Honóra rövidülése. 

NORBERTA
- német eredetű; jelentése: északi fény. 

NORINA
- a Nóra olasz becéző továbbképzése. 

NORMA
- latin-angol eredetű; jelentése: zsinórmérték, irányvonal, vezérfonal. 

NYESTE
- magyar eredetű; jelentése: nyest. 

ODETT
- a német Oda, Uta, Ute, nevek francia kicsinyítőképzős formája. 

ODÍLIA
- német-latin eredetű; jelentése: gazdag. 

OFÉLIA
- görög eredetű; jelentése: segítség, segély, nyereség. 

OKTÁVIA
- latin eredetű; jelentése: nyolcadik (gyermek). 

OLGA
- a Helga orosz formájából. 

OLIMPIA
- görög eredetű; jelentése: égi, mennyei, isteni. 

OLINDA
- német eredetű; jelentése: birtok + harc; birtok + varázsvessző. 

OLÍVIA
- latin eredetű; jelentése: olajfa. 

ORÁLIA
- latin-olasz-spanyol eredetű; jelentése: partvidéki. 

ORCHIDEA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga. 

ORGONA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga. 

ORIÁNA
- latin eredetű; jelentése: Uria városából való. 

ORSIKA
- az Orsolya rövidített és kicsinyítőképzős származéka. 

ORSOLYA
1. - latin eredetű; jelentése: kis medve; 
2. ófelnémet-latin eredetű; jelentése: ló, paripa. 

OSZVALDA
- német eredetű; jelentése: istenség + hatalom. 

OTÍLIA
- német eredetű; jelentése: öröklött vagyon. 

OXÁNA
- a Xénia orosz formájából. 

ÖRSI
- magyar eredetű; jelentése: hős. 

ŐSZIKE
- magyar eredetű; jelentése: őszi kikirics. 

ŐZIKE
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

PÁLMA
- magyar eredetű; jelentése: a növény maga. 

PALÓMA
- spanyol eredetű; jelentése: galamb. 

PAMÉLA
- görög eredetű; jelentése: mézzel tele. 

PAMÍNA
- Varázsfuvola (Mozart) női főszereplőjének neve. 

PANNA
- az Anna becézőjéből önállósult. 

PASZTORELLA
- újlatin eredetű; jelentése: pásztorlányka. 

PATRÍCIA
- latin eredetű; jelentése: rómainak született nemes. 

PAULA
- latin eredetű; jelentése: kicsi, kis termetű. 

PAULINA
- a Paula továbbképzése. 

PELÁGIA
- görög-latin eredetű; jelentése: tengerész, tengeri utazó. 

PÉNELOPÉ
- görög eredetű; jelentése: szövetet felfejtő. 

PEÓNIA
- latin-magyar eredetű; jelentése: bazsarózsa. 

PERPÉTUA
- latin eredetű; jelentése: állhatatos. 

PETRA
1. - héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla. 
2. - a Petronella önállósult becézője. 

PETRONELLA
- latin eredetű; jelentése: Petronius nemzetségéből származó nő; kő, szikla. 

PETRÓNIA
- latin eredetű; jelentése: Petronius nemzetségéből származó nő; kő, szikla. 

PETÚNIA
- indián-magyar eredetű; jelentése: dohány; tölcsérke. 

PINTYŐKE
- magyar eredetű; jelentése: az énekesmadár. 

PIROSKA
- latin-magyar eredetű; jelentése: régi, egykori, tiszteletre méltó. 

POLETT
- a Paula francia becéző továbbképzése. 

PÓLIKA
- a Polixéna, Apollónia és a Paula magyar becézője. 

POLIXÉNIA
- görög eredetű; jelentése: vendégszerető. 

POLLI
- az Apollónia és az Apollinária önállósult becézője. 

PRISZCILLA
- latin eredetű; jelentése: régi, egykori, tiszteletreméltó. 

RAFAELLA
- héber eredetű; jelentése: Isten meggyógyít. 

RÁHEL
- héber eredetű; jelentése: bárány. 

RAJMUNDA
- germán eredetű; jelentése: okos védő. 

RAMÓNA
- germán-spanyol eredetű; jelentése: okos védelmező. 

REBEKA
- héber eredetű; jelentése: megkötöző, megigéző, megbabonázó; vagy: jól táplált. 

REGINA
1. - latin eredetű; jelentése: királynő; 
2. - a Rein- kezdetű német nevek önállósult becézője. 

RÉKA
- török-hun-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

RELINDA
- német eredetű; jelentése: sereg + hársfából készült pajzs. 

RELLA
- az Aurélia önállósul magyar becézője. 

REMÉNYKE
- orosz-magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

RENÁTA
- latin eredetű; jelentése: újjászületett. 

RÉTA
- a Margaréta utótagjának önállósulása. 

REZEDA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga. 

RIA
- a Mária önállósult becézője. 

RIKARDA
- német-spanyol eredetű; jelentése: erős fejedelem. 

RITA
- a Margaréta (Margherita) olasz becézőjéből. 

RIZA
- a Terézia magyar becézőjéből. 

ROBERTA
- német eredetű; jelentése: fényes hírnév. 

ROBERTINA
- német eredetű; jelentése: fényes hírnév. 

RODELINDA
- német eredetű; jelentése: dicsőség + hársfából készült pajzs. 

ROMÁNA
- latin eredetű; jelentése: római. 

ROXÁNA
- perzsa-görög eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

RÓZA
- latin eredetű; jelentése: rózsa. 

ROZÁLIA
- a Róza olaszos továbbképzése. 

ROZALINDA
- német eredetű; jelentése: paripa + hársfából készült pajzs. 

ROZAMUNDA
- német eredetű; jelentése: paripa + védelem, oltalom. 

ROZANNA
- a Rosa és az Anna olasz összevonása. 

ROZINA
- a Róza -ina képzős származéka. 

ROZITA
- a Rosa spanyol becézőjéből önállósult. 

ROZMARIN
- magyar eredetű; jelentése: rozmaring. 

ROZVITA
- német eredetű; jelentése: erejéről híres. 

RÓZSA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga. 

RUBINA
- latin eredetű; jelentése: a drágakő maga. 

RUDOLFINA
- német eredetű; jelentése: dicső farkas. 

RUFINA
- latin eredetű; jelentése: vörös. 

RUSZALKA
- a Rozália szláv becézőjéből önállósult. 

RUSZLÁNA
- török-tatár-orosz eredetű; jelentése: oroszlán. 

SÁBA
- héber eredetű; jelentése: megtérített. 

SAMUELLA
- héber-latin eredetű; jelentése: Isten meghallgatott. 

SÁRA
- héber eredetű; jelentése: hercegnő, uralkodónő. 

SAROLT
- török-magyar eredetű; jelentése: fehér menyét. 

SAROLTA
1. - török-magyar eredetű; jelentése: fehér menyét; 
2. - a Charlotte név magyarosítása. 

SEHEREZÁDÉ
- az Ezeregyéjszaka meséi című arab mesegyűjtemény főhősnőjének nevéből. 

SEJLA
- a Cecília angol formájának (Sheila) önállósult becézője. 

SKOLASZTIKA
- latin eredetű; jelentése: az iskolához tartozó, tanító, tanuló. 

STEFÁNIA
- latin eredetű; jelentése: virágkoszorú. 

STELLA
- latin eredetű; jelentése: csillag. 

SUDÁRKA
- magyar eredetű; jelentése: sudár. 

SUGÁRKA
- magyar eredetű; jelentése: sugár. 

SZABINA
- latin eredetű; jelentése: a szabinok népéhez tartozó. 

SZALÓME
- héber eredetű; jelentése: Sion békéje. 

SZALVIA
- latin eredetű; jelentése: sértetlen, ép. 

SZAMANTA
- héber eredetű; jelentése: Isten neve, Isten meghallgatott. 

SZANDRA
- az Alexandra olasz becézőjéből. 

SZAVÉTA
- az Erzsébet román becézőjéből. 

SZEDERKE
- magyar eredetű; jelentése: szeder. 

SZELLŐKE
- magyar eredetű; jelentése: szellő. 

SZEMIRÁMISZ
- arab-görög eredetű; jelentése: Asszíria királynőjének nevéből. 

SZEMŐKE
- magyar eredetű; jelentése: szemecske, apróság, kicsike; nagy szemű, szép szemű. 

SZENDIKE
- magyar eredetű; jelentése: szende. 

SZENDILE
- magyar eredetű; jelentése: szende. 

SZÉNIA
- a Xénia alakváltozata. 

SZERAFINA
- héber-német eredetű; jelentése: tündöklő, nemes. 

SZERÉNA
- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám. 

SZIBILLA
- Apollón isten papnőinek nevéből. 

SZIDÓNIA
- föníciai eredetű; jelentése: Szidón városából való nő. 

SZILÁRDA
- latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes. 

SZILVÁNA
- latin eredetű; jelentése: erdő. 

SZILVIA
- latin eredetű; jelentése: erdő. 

SZIMÓNA
- héber eredetű; jelentése: meghallgattatás. 

SZIMONETTA
- a Simon olasz kicsinyítőképzős női párja. 

SZIRÉN
- görög eredetű; jelentése: halfarkú női alak. 

SZIRONKA
- magyar eredetű; jelentése: szirom. 

SZÓFIA
- görög eredetű; jelentése: ügyesség. 

SZOFRÓNIA
- görög eredetű; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó. 

SZONJA
- a Zsófia orosz becézőjének németes formája. 

SZONÓRA
- latin eredetű; jelentése: csengő hangú. 

SZORINA
- francia-román eredetű; jelentése: vörös hajú. 

SZÖRÉNKE
- a Szörény férfinév női párja. 

SZTELLA
- latin eredetű; jelentése: csillag. 

SZULAMIT
- héber eredetű; jelentése: az Énekek énekének nőalakjának nevéből. 

SZULTÁNA
- török eredetű; jelentése: fejedelem. 

SZVETLÁNA
- orosz eredetű; jelentése: virág. 

TÁBITA
- arameus eredetű; jelentése: őz, gazella. 

TÁLIA
- görög eredetű; jelentése: a színjátszás istennőjének nevéből. 

TAMARA
- héber eredetű; jelentése: datolyapálma. 

TANÁZIA
- az Atanázia önállósult becézője. 

TÁNYA
- orosz eredetű; jelentése: bálkirálynő. 

TARZÍCIA
- görög-latin eredetű; jelentése: bátor. 

TATJÁNA
- latin-orosz-német-magyar eredetű; jelentése: Tatius családjához tartozó. 

TAVASZKA
- magyar eredetű; jelentése: tavasz. 

TEA
- a Dorothea (Dorottya) önállósult német becézője. 

TEKLA
- görög eredetű; jelentése: Isten dicsősége. 

TELMA
- angol eredetű; jelentése: ápoló, óvó, vigyázó. 

TÉMISZ
- görög eredetű; jelentése: használati mód, természetes jog, rendelet, rendelkezés. 

TÉNIA
- az Antónia rövidült változata. 

TEODOLINDA
- német eredetű; jelentése: nép + kígyó (mint a titkos tudás jelképe); hársfából készült pajzs. 

TEODÓRA
- görög-német eredetű; jelentése: Isten ajándéka. 

TEODÓZIA
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka. 

TEOFÁNIA
- görög eredetű; jelentése: Isten megmutatkozott. 

TEOFILA
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten kedveltje, Istent kedvelő. 

TEÓNIA
- görög eredetű; jelentése: Istenhez tartozó. 

TERCIA
- latin eredetű; jelentése: leánynak született harmadik gyermek. 

TERÉZ
- görög eredetű; jelentése: hőség, forróság, nyár, aratás, szüret; vadászni. 

TERÉZIA
- a Teréz latinos továbbképzése. 

TESSZA
- az angol Theresa önállósult becézője. 

TÉTISZ
- görög eredetű; jelentése: a tengeristen egyik leányának nevéből. 

TICIÁNA
- latin eredetű; jelentése: Titus családjához tartozó. 

TILDA
- a Matild és a Klotild német becézője. 

TILLA
- a Matild és az Otília német önállósult rövidülése. 

TÍMEA
- görög-magyar eredetű; jelentése: jó + tisztelet. 

TIMÓTEA
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten becsülője. 

TINA
- a -tina, -tine végű női nevek önállósult német becézője. 

TÍRIA
- görög eredetű; jelentése: Thyros szigetéről való nő. 

TITÁNIA
- görög eredetű; jelentése: hitregebeli név. 

TITANILLA
- a Titánia latin kicsinyítőképzős származéka. 

TÓBIA
- héber eredetű; jelentése: Jahve jó. 

TOSZKA
- olasz eredetű; jelentése: toszkánai nő. 

TULIPÁN
- perzsa-oszmán-török-olasz-német-magyar eredetű; jelentése: a virág neve. 

TÜNDE
- Vörösmarty Mihály névalkotása a tündér szóból. 

ULJÁNA
- a Julianna orosz formájából. 

ULLA
- a német Ulrike és az Ursula önállósult becézője. 

ULRIKA
- német eredetű; jelentése: öröklött birtokán uralkodó. 

URÁNIA
- görög eredetű; jelentése: égi. 

URBÁNA
- latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias. 

URZULINA
- az Ursula (Orsolya) latin képzős származéka. 

ÜDVÖSKE
- magyar eredetű; jelentése: üdvös. 

VALENTINA
- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges. 

VALÉRIA
- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges. 

VANDA
1. - lengyel eredetű; jelentése: vend nő; 
2. - a Wendel- kezdetű német női nevek önállósult becézője 

VANESSZA
- Jonathan Swift névalkotása. 

VASZÍLIA
- görög-szláv eredetű; jelentése: királyi. 

VELMIRA
- szláv eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + béke. 

VENDELINA
- német eredetű; jelentése: a vandálok népéhez tartozó. 

VERA
1. - a Veronika becézőjéből önállósult; 
2. - a német Verena önállósult becézője; 
3. - szláv eredetű; jelentése: hit; 
4. - latin eredetű; jelentése: igaz, igazat mondó, igaz beszédű. 

VERBÉNA
- latin eredetű; jelentése: szentelt helyen szedett fű vagy ág. 

VERÉNA
1. - német eredetű; jelentése: tartózkodó, félénk; 
2. - a Veronika német becézőjéből. 

VERITA
- a Ver- kezdetű női nevek spanyolos rövidített, becézett formája. 

VERON
- a Veronika önállósult magyar becéző rövidülése 

VERONIKA
1. - görög-latin eredetű; jelentése: győzelmet hozó; 
2. - latin-görög eredetű; jelentése: igaz + ikon. 

VÉTA
- héber-szláv eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem. 

VETÚRIA
- latin eredetű; jelentése: idős, koros. 

VIKTÓRIA
- latin eredetű; jelentése: győzelem. 

VIKTORINA
- a Viktor férfinév latin továbbképzése. 

VILHELMINA
- latin-német eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező. 

VILJA
- finn eredetű; jelentése: gazdagság, jóság. 

VILMA
- latin-német eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező. 

VINCENCIA
- latin eredetű; jelentése: győztes. 

VIOLA
- magyar eredetű; jelentése: a virág maga. 

VIOLETTA
- a Viola olasz kicsinyítőképzős származéka. 

VIRÁG
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

VIRGÍLIA
- latin eredetű; jelentése: vékony zöld ág. 

VIRGÍNIA
- latin eredetű; jelentése: lány, hajadon. 

VÍTA
- latin-magyar eredetű; jelentése: életem, életkém. 

VITÁLIA
- latin eredetű; jelentése: életerős, eleven. 

VITOLDA
- német-latin eredetű; jelentése: az erdőben uralkodó. 

VIVIÁNA
- latin eredetű; jelentése: eleven, élő. 

VIVIEN
- a Viviána angol változata. 

VULFIA
- német-latin eredetű; jelentése: farkasként harcoló nő. 

XAVÉRIA
- latin eredetű; jelentése: Xavér községből való. 

XÉNIA
- görög eredetű; jelentése: vendég. 

ZAKÁRIA
- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve emlékezik. 

ZAMFIRA
- román eredetű; jelentése: zafír. 

ZDENKA
- a Szidónia szláv megfelelőjéből. 

ZELLA
- német eredetű; jelentése: a terem védőnője. 

ZELMA
- héber-latin eredetű; jelentése: az Istenség védelme alatt álló nő. 

ZELMIRA
- női név Rossini és Gluck operáiból. 

ZIA
- a -zia végű női nevek végének becéző önállósulása. 

ZÍLIA
- a német Zilly névnek és a Cecíliának latinosított formája. 

ZINA
- latin eredetű; jelentése: rózsa. 

ZINAJDA
- görög-orosz eredetű; jelentése: Zeuszhoz tartozó. 

ZITA
1. - a Felicitás német rövidüléséből; 
2. - latin-német eredetű; jelentése: sebes, gyors. 

ZOÉ
- görög eredetű; jelentése: élet. 

ZÓJA
- szláv eredetű; jelentése: élet. 

ZOLNA
- Vörösmarty Mihály névalkotása. 

ZOLTÁNA
- török-latin eredetű; jelentése: fejedelem. 

ZOMILLA
- tisztázatlan eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ZÓRA
- szláv eredetű; jelentése: hajnal. 

ZÖLDIKE
- magyar eredetű; jelentése: a növény neve. 

ZULEJKA
- arab eredetű; jelentése: hercegnő. 

ZSAKLIN
- francia eredetű; jelentése: csaló. 

ZSANETT
- a Johanna francia alakváltozata. 

ZSANNA
- a Johanna orosz alakváltozata. 

ZSENI
- francia eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való. 

ZSERALDINA
- francia eredetű; jelentése: dárda, hatalom. 

ZSÓFIA
- görög eredetű; jelentése: bölcsesség. 

ZSÓKA
- az Erzsébet női név Erzsóka becézőjének további rövidülése. 

ZSUZSA
- a Zsuzsanna magyar rövidülése. 

ZSUZSANNA
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: liliom.

FÉRFINEVEK

ABA
- török-magyar eredetű; jelentése: apa. 

ABÁD
- az Aba -d kicsinyítőképzős származéka. 

ABBÁS
- latin eredetű; jelentése: apa, apát. 

ABBOT
- héber eredetű; jelentése: apa. 

ABDIÁS
- héber-görög eredetű; jelentése: Isten szolgája. 

ÁBEL
- héber eredetű; jelentése: lehelet, mulandóság. 

ABELÁRD
- francia eredetű; jelentése: méhész. 

ABOD
- az Aba képzős származéka. 

ABONY
- az Aba -ny kicsinyítőképzős származéka. 

ABOS
- az Aba -s kicsinyítőképzős származéka. 

ÁBRAHÁM
- héber eredetű; jelentése: a tömeg, a sokaság atyja. 

ÁBRIS
- az Ábrahám becézett, kicsinyítőképzős alakjából. 

ABSA
- héber eredetű; jelentése: apa. 

ABSOLON
- héber eredetű; jelentése: a béke atyja. 

ACHILLES
- görög-latin eredetű; jelentése: a kígyó fia. 

ACSÁD
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ADALBERT
- germán eredetű; jelentése: nemes fény; fénylő nemesség. 

ÁDÁM
- sumér-héber eredetű; jelentése: atyám. 

ADELMÁR
- germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való, híres. 

ADEODÁT
- latin eredetű; jelentése: Istentől adott. 

ADOLÁR
- germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való férfi. 

ADOLF
- germán eredetű; jelentése: nemes + farkas. 

ADONISZ
- görög eredetű; jelentése: csinos, jóképű, gavallér. 

ADONY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ADORJÁN
- latin eredetű; jelentése: Hadria városából való férfi. 

ADRIÁN
- az Adorján eredetibb változata. 

AGÁD
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

AGAPION
- görög eredetű; jelentése: szeretett. 

AGATON
- görög eredetű; jelentése: jó, nemes. 

AGENOR
- görög eredetű; jelentése: bátor. 

AGGEUS
- héber eredetű; jelentése: ünnepi, vidám. 

AGMÁND
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ÁGOST
- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt. 

ÁGOSTON
- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt. 

ÁHIM
- héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt. 

AHMED
- arab eredetű; jelentése: dicséretre méltó. 

AJÁD
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

AJTONY
- török-magyar eredetű; jelentése: arany. 

AKÁCS
- görög-latin-magyar eredetű; jelentése: ártatlan. 

ÁKOS
- török-magyar eredetű; jelentése: fehér sólyom. 

ALADÁR
1. - török eredetű; jelentése: testőrhadnagy; 
2. - germán eredetű; jelentése: mindenben hatalmas; 
3. - iráni eredetű; jelentése: elöljáró. 

ALADIN
- germán eredetű; jelentése: kis öreg. 

ALAJOS
- germán-latin eredetű; jelentése: egész + bölcs. 

ALÁN
- breton-angol eredetű; jelentése: (bizonytalan). 

ALÁRD
- germán eredetű; jelentése: nemes, kemény. 

ALBERT
- német eredetű; jelentése: nemes, fényes. 

ALBIN
1. - latin eredetű; jelentése: fehér; 
2. - germán eredetű; jelentése: nemes barát. 

ALDÁN
- angol-német eredetű; jelentése: egyik ágon dán származású. 

ALDÓ
- az Ald- kezdetű germán nevek közös becézőjéből önállósult. 

ÁLDOR
- germán eredetű; jelentése: nemes uralkodó. 

ALEX
- görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész férfi. 

ALFONZ
- germán eredetű; jelentése: nemes, készséges; harcra kész. 

ALFRÉD
- germán eredetű; jelentése: tündér, tanács. 

ALGERNON
- angol költői névadás. 

ALI
- arab eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt. 

ALMÁR
- germán eredetű; jelentése: nemessége által híres. 

ÁLMOS
1. - magyar eredetű; jelentése: álombeli, megálmodott; 
2. - török eredetű; jelentése: vétel; 
3. - bolgár eredetű; jelentése: magasztos. 

ALPÁR
- török-magyar eredetű; jelentése: hős férfi. 

ALVIÁN
- orosz eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ALVIN
- germán eredetű; jelentése: nemes barát. 

AMADÉ
- latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent! 

AMAND
- latin eredetű; jelentése: szeretetreméltó. 

AMBOS
- az Ambrus régi -s kicsinyítőképzős formája. 

AMBRUS
- görög eredetű; jelentése: halhatatlan. 

ÁMON
- héber eredetű; jelentése: igazmondó; művész. 

ÁMOS
- héber eredetű; jelentése: terhet vivő, megrakott. 

ANASZTÁZ
- görög eredetű; jelentése: a feltámadott. 

ANATOL
- görög eredetű; jelentése: napkeleti országból való. 

ANDOR
- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias. 

ANDOS
- az András régi becéző formájából önállósult. 

ANDRÁS
- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias. 

ANDRÉ
- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias. 

ANGELUS
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten követe, angyal. 

ANGUSZ
- kelta eredetű; jelentése: kivételes, kiváló, kiemelkedő. 

ANTAL
- latin eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró. 

ANTIGON
- görög eredetű; jelentése: nemessége által kiemelkedő. 

ANTOS
- az Antal régi -s kicsinyítőképzős formája. 

ANZELM
- germán eredetű; jelentése: az istenség védelme alatt álló. 

ÁNYOS
- görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

APOLLINÁR
- latin eredetű; jelentése: Apollóhoz hasonló. 

APOR
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan). 

APOSTOL
- görög eredetű; jelentése: követ, küldött, apostol. 

APRÓD
- magyar eredetű; jelentése: apród, fegyverhordozó. 

ARCHIBALD
- germán eredetű; jelentése: igazi, merész, hős férfi. 

ARÉTÁSZ
- görög eredetű; jelentése: keresztény királyok neveiből. 

ARIÁN
- latin eredetű; jelentése: hadriai. 

ARIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten oroszlánja; Isten tűzhelye. 

ARION
- görög eredetű; jelentése: a gyors, az erős. 

ARISZTID
- görög-latin eredetű; jelentése: nemes származású. 

ARKÁD
- görög-latin eredetű; jelentése: Árkádiából való férfi. 

ÁRKOS
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ARLEN
- ír-gall eredetű; jelentése: biztosíték, zálog, ígéret. 

ARMAND
- Herman francia megfelelője. 

ÁRMIN
- latin eredetű; jelentése: hadi férfi. 

ARNOLD
- germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó. 

ARNÓT
- germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó. 

ÁRON
- héber eredetű; jelentése: ihletett, tisztánlátó. 

ÁRPÁD
- magyar eredetű; jelentése: árpa. 

ARSZLÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: oroszlán. 

ARTEMON
- görög eredetű; jelentése: ép, egészséges. 

ARTÚR
- kelta-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ARVID
- svéd eredetű; jelentése: sas a viharban. 

ARZÉN
- görög-latin eredetű; jelentése: erőteljes, férfias. 

ASZTER
- görög eredetű; jelentése: csillag. 

ATÁD
- török-magyar eredetű; jelentése: apa. 

ATANÁZ
- görög eredetű; jelentése: halhatatlan. 

ATILLA
- gót eredetű; jelentése: szeretett atyánk. 

ATLASZ
- görög-arab eredetű; jelentése: szövetfajta; sima 

ATOS
- magyar eredetű; jelentése: apa. 

ATTILA
- gót eredetű; jelentése: szeretett apánk. 

AURÉL
- latin eredetű; jelentése: aranyos. 

AURÉLIÁN
- latin eredetű; jelentése: az Aurelius nemzetséghez tartozó férfi. 

AVENÁR
- héber eredetű; jelentése: apa, szövétnek. 

AXEL
- héber-dán-svéd eredetű; jelentése: a béke atyja. 

AZÁR
- héber-görög eredetű; jelentése: akit Jehova segít. 

BÁCS
- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév. 

BAGAMÉR
- szláv eredetű; jelentése: isten, béke. 

BAJÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: gazdag. 

BAJNOK
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

BALABÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: karvaly. 

BALAMBÉR
- vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

BALÁR
- magyar eredetű; jelentése: bolgár. 

BALÁZS
- latin-magyar eredetű; jelentése: királyi. 

BALDÓ
- német eredetű; jelentése: merész. 

BALDVIN
- német-angol eredetű; jelentése: bátor barát. 

BÁLINT
- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges. 

BALTAZÁR
- asszír-babilóniai-német eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét. 

BÁN
- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév. 

BANDÓ
- az András önállósult becézője. 

BÁNK
- a Bán magyar méltóságnév -k kicsinyítőképzős származéka. 

BÁNOS
- a Bán kicsinyítőképzős származéka. 

BARABÁS
- görög-szláv eredetű; jelentése: Abbasz fia. 

BARDÓ
- germán eredetű; jelentése: csatabárd, farkas. 

BARNA
- a Barnabás önállósult magyar rövidülése. 

BARNABÁS
- arámi-héber eredetű; jelentése: a vigasztalás fia. 

BARÓT
- török-magyar eredetű; jelentése: menyét, nyest. 

BARS
- magyar eredetű; jelentése: bors. 

BARTAL
- arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia. 

BARTOLÓMEÓ
- héber eredetű; jelentése: szántóvető, földműves. 

BARTOS
- a Bertalan régi magyar Bartalom formájából. 

BATÓ
- magyar eredetű; jelentése: buzogány. 

BÁTONY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

BÁTOR
- török-magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

BAZIL
- görög-latin eredetű; jelentése: királyi. 

BAZSÓ
- a Bazil régi magyar formájából. 

BECSE
- török-magyar eredetű; jelentése: kánya. 

BEDŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

BEKÉNY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

BEKŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

BÉLA
1. - magyar eredetű; jelentése: bél, belső rész; 
2. - török eredetű; jelentése: előkelő; 
3. - héber eredetű; jelentése: világot elnyelő. 

BELIÁN
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

BELIZÁR
- germán eredetű; jelentése: egy bizánci hadvezér nevéből. 

BENCE
- latin eredetű; jelentése: győztes. 

BENDE
- a Benedek becéző rövidüléséből. 

BENDEGÚZ
- hun-magyar eredetű; jelentése: Attila hun uralkodó atyjának nevéből. 

BENE
- a Benedek régi magyar becézőjéből. 

BENEDEK
- latin eredetű; jelentése: áldott. 

BÉNI
- a Benjámin régi magyar formájának rövidüléséből. 

BENIGNUSZ
- latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró. 

BENJÁMIN
- héber eredetű; jelentése: a szerencse fia. 

BENKE
- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből. 

BENKŐ
- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből. 

BENŐ
- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből. 

BERCEL
- bolgár-kabar-magyar eredetű; jelentése: bércen, azaz dombos, tüskés területen túli rész. 

BERENGÁR
- germán eredetű; jelentése: medve, lándzsa. 

BERÉNY
- magyar eredetű; jelentése: régi magyar törzsnévből. 

BERGER
- francia eredetű; jelentése: pásztor, juhász. 

BERISZLÓ
- szláv-magyar eredetű; jelentése: Pribina dicsősége. 

BERNÁT
- germán eredetű; jelentése: erős, mint a medve. 

BERTALAN
- arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia. 

BERTOLD
- germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó. 

BERTRAM
- germán eredetű; jelentése: ragyogó, holló. 

BESE
- török-magyar eredetű; jelentése: kánya. 

BOÁZ
- héber eredetű; jelentése: erős. 

BOCSÁRD
- német-magyar eredetű; jelentése: erős védelmező. 

BOD
- török-magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág. 

BÓDOG
- magyar eredetű; jelentése: boldog, gazdag. 

BODOMÉR
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

BODONY
- magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág. 

BODOR
- magyar eredetű; jelentése: göndör. 

BOGÁT
- szláv-magyar eredetű; jelentése: gazdag. 

BOGDÁN
- szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka. 

BOLDIZSÁR
- asszír-babilóniai-német-magyar eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét. 

BONIFÁC
- latin eredetű; jelentése: a jó sors embere; jótevő. 

BÓNIS
- a Bonifác régi magyar becézőjéből. 

BORBÁS
- a Barabás alakváltozata. 

BORISZ
- orosz- bolgár eredetű; jelentése: harc, harcos. 

BORS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

BOTÁR
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

BOTOND
- magyar eredetű; jelentése: buzogányos harcos. 

BOTTYÁN
- Bothianus hitvalló nevéből. 

BOZSIDÁR
- szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka. 

BÖKÉNY
- török-magyar eredetű; jelentése: erdős, erdős domb, dombhát. 

BRÚNÓ
- ófelnémet eredetű; jelentése: barna, barnamedve. 

BRÚTUSZ
- latin eredetű; jelentése: nehézkes, esetlen, együgyű. 

BUDA
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan). 

BULCSÚ
- török-magyar eredetű; jelentése: vért keverő, vért kibocsátó. 

BUZÁD
- magyar eredetű; jelentése: búza. 

CECIL
- a Cecilián becéző rövidüléséből önállósult. 

CECILIÁN
- latin-francia eredetű; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó férfi; vak. 

CELESZTIN
- latin eredetű; jelentése: az égnek, vagyis az Istennek szentelt. 

CÉZÁR
- etruszk-latin eredetű; jelentése: hosszú hajú, dús hajú; vág. 

CICERÓ
- latin eredetű; jelentése: borsó. 

CIPRIÁN
- latin eredetű; jelentése: Ciprus szigetéről származó férfi. 

CIRILL
- görög-latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, az Istennek szentelt. 

CIRJÉK
- görög eredetű; jelentése: az uralkodóhoz tartozó. 

CÍRUS
- perzsa-görög-latin eredetű; jelentése: uralkodó, Nap. 

CSABA
- török-magyar eredetű; jelentése: pásztor, kóborló. 

CSÁK
- török-magyar eredetű; jelentése: ütő. 

CSANÁD
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

CSÁT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

CSATÁD
- magyar eredetű; jelentése: csata. 

CSATÁR
1. - magyar eredetű; jelentése: a várjobbágyok egyik fajtája. 
2. - szláv eredetű; jelentése: pajzskészítő. 

CSATÓ
- magyar eredetű; jelentése: csat. 

CSEGŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

CSEKE
- török-magyar eredetű; jelentése: húzó, vivő. 

CSENGER
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

CSÉPÁN
- az István szláv eredetű, régi magyar alakváltozata. 

CSEPEL
- magyar eredetű; jelentése: sarjadékerdő. 

CSOBÁD
- a Csaba kicsinyítőképzős származéka. 

CSOBÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: pásztor. 

CSOMBOR
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

CSONGOR
- török-magyar eredetű; jelentése: vadászmadár. 

CSÖRSZ
- szláv eredetű; jelentése: ördög. 

DAGOBERT
- germán eredetű; jelentése: ragyogó, mint a nap. 

DAGOMÉR
- germán eredetű; jelentése: híres, mint a ragyogó nap. 

DALIBOR
- cseh eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

DALTON
- óangol eredetű; jelentése: völgyből való. 

DAMÁZ
- görög eredetű; jelentése: szelídítő, legyőző. 

DAMJÁN
- görög-latin eredetű; jelentése: a népből származó; legyőző. 

DAMOS
- a Damján rövidített, kicsinyítőképzős alakváltozata. 

DÁNIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten a bírám. 

DANILÓ
- a Dániel szláv megfelelője. 

DÁNOS
- a Dániel régi magyar kicsinyítőképzős származéka. 

DANTE
- latin eredetű; jelentése: kitartó, állhatatos. 

DÁRIUS
- latin-perzsa-görög eredetű; jelentése: hatalmas. 

DÁVID
- héber eredetű; jelentése: kedvelt, szeretett; egyesítő. 

DELI
- magyar eredetű; jelentése: dalia, vitéz. 

DEMÉNY
- a Demjén régi magyar alakváltozata. 

DEMETER
- görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott. 

DEMJÉN
- a Damján önállósult alakváltozata. 

DÉNES
- görög eredetű; jelentése: Dionüszosznak, a bor és a szőlő istenének ajánlott. 

DEODÁT
- az Adeodát rövidüléséből önállósult. 

DETRE
- germán eredetű; jelentése: nép + hatalmas. 

DÉVALD
- germán eredetű; jelentése: nép + merész. 

DEZSÉR
- a Dezső régi magyar alakja. 

DEZSŐ
- latin-magyar eredetű; jelentése: óhajtott, kívánt gyermek. 

DIOMÉD
- görög eredetű; jelentése: Istentől elhatározott, Isten akarata szerint való. 

DITMÁR
- germán eredetű; jelentése: nép + híres. 

DOMÁN
- kun-magyar eredetű; jelentése: köd. 

DOMICIÁN
- latin eredetű; jelentése: legyőző, meghódító. 

DOMINIK
- latin-szláv eredetű; jelentése: az Istenhez tartozó, az Istennek szentelt. 

DOMOKOS
- a Domonkos önállósult alakváltozata. 

DOMONKOS
- latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, Istennek szentelt. 

DOMOS
- a Domonkos, Domokos rövidült, kicsinyítőképzős származéka. 

DONALD
- skót-kelta eredetű; jelentése: világ + hatalmas; bátor + férfias. 

DONÁT
- latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott. 

DORIÁN
- angol eredetű; jelentése: dór férfi. 

DORMÁN
- besenyő eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

DÖME
- a Dömötör rövidült formájának kicsinyítőképzős származéka. 

DÖMÖTÖR
- a Demeter magyar alakváltozata. 

DUKÁSZ
- görög eredetű; jelentése: vezér, vezető. 

DUSÁN
- délszláv eredetű; jelentése: lélek. 

EDE
- az Edvárd német rövidüléséből önállósult. 

EDGÁR
- ószász-angol eredetű; jelentése: vagyon + dárda. 

EDIZON
- angolszász eredetű; jelentése: Ádám leszármazottja. 

EDMOND
- germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző. 

EDÖMÉR
- kun eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

EDVÁRD
- germán eredetű; jelentése: a birtokát megőrző. 

EDVIN
- germán eredetű; jelentése: az örökös barátja. 

EFRAIM
- héber eredetű; jelentése: kettős termés, kettős örökség. 

EGBERT
- germán eredetű; jelentése: kard + híres, fényes. 

EGMONT
- germán eredetű; jelentése: fegyver + védő. 

EGON
- az Egbert, Egmont, stb. ószász és középnémet bezézőjéből önállósult. 

EGYED
- görög-magyar eredetű; jelentése: pajzshordozó. 

ELEK
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ELEMÉR
- vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ÉLIÁS
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem. 

ELIHU
- héber eredetű; jelentése: Isten az Úr. 

ELÍGIUSZ
- latin eredetű; jelentése: kiválasztott. 

ELIZEUS
- héber eredetű; jelentése: Isten a szabadulás. 

ELLÁK
- hun eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ELMÁR
- germán eredetű; jelentése: mindenütt híres. 

ELMÓ
- az Elmár becézőjéből önállósult. 

ELŐD
- magyar eredetű; jelentése: elsőszülött, ős. 

ELTON
- angol eredetű; jelentése: öreg faluból való. 

EMÁNUEL
- héber eredetű; jelentése: velünk az Isten. 

EMIL
- latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő. 

EMILIÁN
- latin eredetű; jelentése: az Aemilius nemzetségből származó férfi. 

EMŐD
- magyar eredetű; jelentése: anyácska. 

ENDRE
- német-szláv-magyar eredetű; jelentése: férfi, férfias. 

ÉNEÁS
- görög-magyar eredetű; jelentése: mondai hős nevéből. 

ENGELBERT
- germán eredetű; jelentése: híres az angolok között. 

ENGELHARD
- germán eredetű; jelentése: vakmerő az angolok között. 

ÉNOK
- héber eredetű; jelentése: a felszentelt. 

ERAZMUS
- görög-latin-holland eredetű; jelentése: óhajt, kíván. 

ERHARD
- germán eredetű; jelentése: becsület + erős. 

ERIK
- alnémet-északi germán eredetű; jelentése: nagyrabecsült. 

ERNÁK
- hun eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ERNŐ
- ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott. 

ERNYE
- török-magyar eredetű; jelentése: férfi. 

ERVIN
- germán eredetű; jelentése: a hadsereg barátja; vadkan erejű jó barát. 

ETE
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan). 

ETELE
- hun-magyar eredetű; jelentése: szeretett apánk. 

EUGÉN
- görög-német eredetű; jelentése: előkelő, nemes nemzetségből való. 

EUSZTÁK
- görög-latin eredetű; jelentése: dús kalászú, termékeny. 

EUTIM
- görög eredetű; jelentése: nemes + tisztelet. 

ÉVALD
- germán eredetű; jelentése: jog és törvény szerint uralkodó. 

EVARISZT
- görög eredetű; jelentése: derék, ügyes, legjobb. 

EZÉKIEL
- héber eredetű; jelentése: az Isten erős, hatalmas. 

ÉZSAIÁS
- héber eredetű; jelentése: Isten az üdvösség. 

ÉZSAU
- héber eredetű; jelentése: szőrös, bozontos, nyers, durva. 

FÁBIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó férfi. 

FÁBIUSZ
- latin eredetű; jelentése: babtermelő; Fabia városából való. 

FABÓ
- a Fábián régi magyar kicsinyítőképzős származéka. 

FARKAS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

FAUSZTUSZ
- latin eredetű; jelentése: szerencsés. 

FEDOR
- a Teodor orosz megfelelőjéből. 

FELICIÁN
- latin eredetű; jelentése: boldog. 

FÉLIX
- latin eredetű; jelentése: boldog. 

FERDINÁND
- germán eredetű; jelentése: béke + merész. 

FERENC
- francia-latin eredetű; jelentése: francia. 

FIDÉL
- latin eredetű; jelentése: hűséges. 

FILEMON
- görög eredetű; jelentése: barátságos, nyájas, szíves érzelmű. 

FILIBERT
- germán eredetű; jelentése: messze földön híres. 

FILOMÉN
- görög eredetű; jelentése: szeretett. 

FIRMIN
- latin eredetű; jelentése: szilárd jellemű. 

FLORENTIN
- latin eredetű; jelentése: virágzó, tekintélyes. 

FLÓRIÁN
- latin eredetű; jelentése: virágos, virágzó. 

FLÓRIS
- a Flórián -s kicsinyítőképzős származéka. 

FODOR
- magyar eredetű; jelentése: göndör hajú. 

FOLKUS
1. - német-magyar eredetű; jelentése: nép + híres; 
2. - latin-francia eredetű; jelentése: vízityúk, szárcsa. 

FÓRIS
- a Flóris régi magyar változata. 

FORTUNÁT
- latin eredetű; jelentése: boldog. 

FREDERIK
- német eredetű; jelentése: békés, nyugodt. 

FRIDOLIN
- germán eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló. 

FRIGYES
- német-magyar eredetű; jelentése: béke + hatalom. 

FÜLÖP
- görög eredetű; jelentése: lókedvelő. 

GÁBOR
- héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka. 

GÁBRIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka. 

GÁL
- kelta-ír eredetű; jelentése: kakas. 

GÁLOS
- a Gál régi teljesebb magyar alakja. 

GARA
- török eredetű; jelentése: héja. 

GÁSPÁR
- perzsa eredetű; jelentése: kincset megőrző. 

GASZTON
- germán eredetű; jelentése: (bizonytalan). 

GAZSÓ
- a Gáspár régi magyar -ó kicsinyítőképzős alakjából. 

GEDEON
- héber eredetű; jelentése: harcos, vágó, romboló. 

GEDŐ
- a Gedeon régi magyar -ő kicsinyítőképzős származéka. 

GELLÉN
- a Kilián régi magyar változata. 

GELLÉRT
- német eredetű; jelentése: gerely + kemény. 

GEMINIÁN
- latin eredetű; jelentése: iker. 

GERASZIM
- görög eredetű; jelentése: tiszteletreméltó. 

GERÉB
- szász-magyar eredetű; jelentése: községi bíró. 

GERGELY
- görög eredetű; jelentése: éberen őrködő. 

GERGŐ
- a Gergely magyar alakváltozata. 

GERJÉN
- görög-német-magyar eredetű; jelentése: legidősebb fiútestvér; legidősebb elöljáró. 

GERMÁN
- német eredetű; jelentése: dárda, kelevéz; édes testvér 

GEROLD
- germán eredetű; jelentése: dárda + hatalom. 

GERŐ
- a Gergely és a Gerhard rövidült, -ő kicsinyítőképzős származéka. 

GERZSON
- héber eredetű; jelentése: az idegen, a száműzött. 

GÉZA
- török-német-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév. 

GIBÁRT
- német-magyar eredetű; jelentése: adakozó kedvű + erős. 

GIDA
- a Gedeon név Gideon alakváltozatának rövidített, kicsinyítőképzős származéka. 

GILBERT
- német eredetű; jelentése: híres a szabad nemesek fiai között. 

GILGAMES
- mezopotámiai eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

GOBERT
- germán eredetű; jelentése: Isten segítsége révén híres. 

GODVIN
- angol-holland eredetű; jelentése: Isten barátja. 

GORDON
- skót-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

GORGIÁS
- latin eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

GOTFRID
- német eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló. 

GOTHÁRD
- német eredetű; jelentése: Isten segítségével erős. 

GOTLÍB
- germán eredetű; jelentése: Isten gyermeke. 

GRACIÁN
- latin eredetű; jelentése: kellemes, kedves, bájos. 

GREGORI
- görög eredetű; jelentése: éber, szemfüles. 

GUJDÓ
- német eredetű; jelentése: erdőből származó. 

GUSZTÁV
- skandináv-német eredetű; jelentése: a gótok támasza. 

GÜNTER
- német eredetű; jelentése: a harcosok seregének vezére. 

GYÁRFÁS
- görög-latin eredetű; jelentése: idős férfi. 

GYENES
- a Dénes régi magyar alakváltozata. 

GYÖRE
- a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka. 

GYÖRGY
- görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó. 

GYÖRK
- a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka. 

GYŐZŐ
- a Viktor magyarító lefordítása. 

GYULA
- bolgár-török-magyar eredetű; jelentése: magyar méltóságnév. 

HAMILKÁR
- föníciai eredetű; jelentése: Melkart istenség kegyessége, jóindulata. 

HANNIBÁL
- föníciai eredetű; jelentése: Baal isten kegyelme. 

HANNÓ
- ófelnémet eredetű; jelentése: védelem. 

HARALD
- germán eredetű; jelentése: hadsereg + merész. 

HARKÁNY
- magyar eredetű; jelentése: harkály. 

HARLÁM
- orosz eredetű; jelentése: örömtől ragyogó. 

HARRI
- a Henrik angol becézőjéből alakult. 

HARTVIG
- germán eredetű; jelentése: merész a harcban. 

HASSZÁN
- arab eredetű; jelentése: szép. 

HEKTOR
- görög eredetű; jelentése: uralkodó. 

HELIODOR
- görög eredetű; jelentése: a napisten ajándéka. 

HÉLIOSZ
- görög eredetű; jelentése: nap, napisten. 

HENRIK
- germán eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó. 

HERBERT
- germán eredetű; jelentése: hadsereg + fény. 

HERMAN
- germán eredetű; jelentése: hadi férfi. 

HERMÉSZ
- görög eredetű; jelentése: beszélni, megmagyarázni. 

HEROLD
- a Harald német változata. 

HETÉNY
- magyar eredetű; jelentése: a hetedik gyermek. 

HIADOR
- a Heliodor régi magyar változata. 

HILÁRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám, jókedvű. 

HILMÁR
- német eredetű; jelentése: a harcban hírnevessé vált. 

HIPPOLIT
- görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó, eloldozó. 

HÓDOS
- magyar eredetű; jelentése: hódvadász. 

HOLLÓ
- magyar eredetű; jelentése: hollófekete haj. 

HONORÁTUSZ
- latin eredetű; jelentése: tisztelt, tiszteletben álló, tiszteletreméltó. 

HONÓRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: tiszteletreméltó. 

HONT
- német eredetű; jelentése: kutyatartó, kutyabarát. 

HORÁC
- görög-latin-német eredetű; jelentése: ifjú, virágzó. 

HUBA
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan). 

HUBERT
- német eredetű; jelentése: szelleme által kiváló. 

HUGÓ
- germán eredetű; jelentése: értelmes, intelligens. 

HUMBERT
- német eredetű; jelentése: ereje által ragyogó. 

HUNOR
- török-magyar eredetű; jelentése: onogur (népnév). 

HÜMÉR
- latin-magyar eredetű; jelentése: hűséges. 

IBRÁNY
- az Ábrahám alakváltozata. 

IGNÁC
- latin eredetű; jelentése: tűz. 

IGOR
- német-orosz eredetű; jelentése: Yngvi isten segítségével oltalmazó. 

ILÁRION
- a Hiláriusz görögös formája. 

ILDEFONZ
- germán-nyugati gót eredetű; jelentése: harcra kész. 

ILIÁN
- görög-orosz eredetű; jelentése: nap. 

ILLÉS
- az Éliás önállósult változata. 

ILMÁR
1. - a Hilmár alakváltozata. 
2. - a finn Ilmár mondai hős nevéből. 

IMBERT
- fríz eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + ragyogó. 

IMMÁNUEL
- héber eredetű; jelentése: Isten velünk van. 

IMRE
- germán eredetű; jelentése: hatalmas, híres, királyi. 

INCE
- latin eredetű; jelentése: senkinek sem ártó. 

IPOLY
- görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó. 

IRÉNEUSZ
- görög-latin eredetű; jelentése: békés. 

ISTVÁN
- görög-német-magyar eredetű; jelentése: virágkoszorú. 

IVÁN
1. - a régi magyar Ivános rövidülése; 
2. - orosz eredetű; jelentése: Isten kegyelmes. 

IVÓ
1. - germán eredetű; jelentése: tiszafa; 
2. - az Iván szláv becézője. 

IVOR
1. - ír-skót-velszi eredetű; jelentése: úr, uralkodó; 
2. - az Igor ukrán és belorusz változata; 
3. - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

IZAIÁS
- az Ézsaiás alakváltozata. 

IZIDOR
- görög-latin eredetű; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka. 

IZMAEL
- héber eredetű; jelentése: Isten meghallgat. 

IZOR
- az Izidor magyar nyelvújítási alakváltozata. 

IZRAEL
- héber eredetű; jelentése: Isten harcosa; Isten uralkodjon. 

IZSÁK
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: nevetés. 

IZSÓ
1. - az Ézsau alakváltozata; 
2. - a József régi Izsóf változatának rövidülése; 
3. - az Izsák becézője. 

JÁCINT
- görög-latin eredetű; jelentése: a virág neve. 

JAGELLÓ
- lengyel-litván eredetű; jelentése: Jagailo litván nagyfejedelem nevéből. 

JAKAB
- héber eredetű; jelentése: (bizonytalan). 

JÁKÓ
- a Jákob önállósult becézőjéből. 

JÁKOB
- a Jakab eredeti alakváltozata. 

JAKUS
- a régi Jakob rövidített, -s kicsinyítőképzős származéka. 

JÁNOS
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes. 

JANUÁR
- latin eredetű; jelentése: Janus istennek szentelt. 

JÁRFÁS
- a Gyárfás régi magyar alakváltozata. 

JÁZON
- görög-német-magyar eredetű; jelentése: gyógyulást hozó. 

JENŐ
- magyar eredetű; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve. 

JEREMIÁS
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten felemel. 

JEROMOS
- görög eredetű; jelentése: szent nevű. 

JOAKIM
- héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt. 

JÓB
- héber eredetű; jelentése: tűrő, üldözött. 

JOEL
- héber eredetű; jelentése: Jahve az Isten. 

JOHANN
- héber eredetű; jelentése: Isten kegyes ajándéka. 

JÓNÁS
- héber eredetű; jelentése: galamb. 

JONATÁN
- héber eredetű; jelentése: Isten ajándéka. 

JORDÁN
- héber eredetű; jelentése: lefelé folyó. 

JOZAFÁT
- héber eredetű; jelentése: Jahve ítél. 

JÓZSEF
- héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson. 

JÓZSIÁS
- héber eredetű; jelentése: Isten a védelmezőm. 

JÓZSUA
- héber eredetű; jelentése: akinek a segítsége Istentől való. 

JUKUNDUSZ
- latin eredetű; jelentése: kellemes (ember). 

JULIUSZ
- a Juliánusz alakváltozata. 

JULIÁNUSZ
- latin eredetű; jelentése: a Julius nemzetséghez tartozó férfi. 

JUSZTIN
- a Jusztusz továbbképzett alakja. 

JUSZTUSZ
- latin eredetű; jelentése: igazságos, igazságszerető ember. 

JUTAS
- török-magyar eredetű; jelentése: faló, nyelő. 

KABOS
- a Jakab név régi magyar Jakabos megfelelőjének rövidülése. 

KADA
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

KADOSA
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

KAJETÁN
- latin eredetű; jelentése: Gaeta városából való férfi. 

KÁL
- török-magyar eredetű; jelentése: marad. 

KÁLEB
- héber eredetű; jelentése: merész, bátor, indulatos. 

KÁLMÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: maradék. 

KALVIN
- latin eredetű; jelentése: kopasz. 

KAMILL
- latin eredetű; jelentése: nemesi születésű fiúgyermek, aki az áldozatoknál szolgált. 

KAMILLÓ
- a Kamill olasz megfelelője. 

KÁIN
- héber eredetű; jelentése: szerzemény, nyereség, tulajdon. 

KÁN
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

KANDID
- latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó. 

KANUT
- skandináv eredetű; jelentése: előkelő származású férfi. 

KAPLONY
- török-magyar eredetű; jelentése: tigris. 

KAPOLCS
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

KARÁCSON
- magyar eredetű; jelentése: karácsony. 

KARÁD
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

KARDOS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

KARION
- görög eredetű; jelentése: Karia tartományból való férfi. 

KÁRMÁN
- német-magyar eredetű; jelentése: derék ember. 

KÁROLY
1. - magyar eredetű; jelentése: karvaly, turul; 
2. - germán-latin eredetű; jelentése: legény, fiú. 

KARSA
- török-magyar eredetű; jelentése: ölyv, sólyom, kánya, vércse. 

KARTAL
- török-magyar eredetű; jelentése: kánya, sas. 

KÁSZON
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

KASSZIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Cassius nemzetséghez tartozó férfi. 

KASZTOR
- görög eredetű; jelentése: önmagát kitüntető. 

KATAPÁN
- görög-magyar eredetű; jelentése: feljebbvaló. 

KAZIMÍR
- lengyel eredetű; jelentése: békealapító; békebontó. 

KÁZMÉR
- a Kazimír magyarosabb alakja. 

KELED
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

KELEMEN
- latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd. 

KELEN
- a Kelemen rövidülésének alakváltozata. 

KEMENES
- magyar eredetű; jelentése: kemencés. 

KENDE
- kazár magyar eredetű; jelentése: régi kazár méltóságnévből. 

KENESE
- szláv-magyar eredetű; jelentése: a király vagy a herceg birtoka. 

KENÉZ
- gót-szláv-magyar eredetű; jelentése: herceg. 

KERECSEN
- magyar eredetű; jelentése: kerecsensólyom. 

KERÉNY
- latin eredetű; jelentése: lándzsás. 

KERESZTÉLY
- latin-magyar eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény. 

KESZŐ
- török-magyar eredetű; jelentése: vágó; rész, darab, töredék. 

KEVE
- magyar eredetű; jelentése: kövecske. 

KEVIN
- kelta eredetű; jelentése: kedves, szíves, nemes, szelíd, finom. 

KILÉNY
- a Kilián régi magyar alakváltozata. 

KILIÁN
- kelta eredetű; jelentése: szerzetes. 

KIRILL
- a Cirill görögös változata. 

KLEOFÁS
- görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége, hírneve. 

KLEON
- görög eredetű; jelentése: dicsőség. 

KLÉTUS
- görög-latin eredetű; jelentése: jó segítő. 

KOCSÁRD
- a német Gotthárd régi magyarosodott alakja. 

KOLOS
- német-latin-magyar eredetű; jelentése: iskolához tartozó, tanító, tanuló 

KOLUMBÁN
- latin eredetű; jelentése: galamb. 

KOLUMBUSZ
- latin eredetű; jelentése: hímgalamb. 

KONRÁD
- német eredetű; jelentése: merész + tanács. 

KONSTANTIN
- latin eredetű; jelentése: Constantius családjához tartozó; szilárd, állhatatos, következetes. 

KONT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

KOPPÁNY
- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév. 

KORIDON
- latin eredetű; jelentése: Vergilius alkotta irodalmi név. 

KORIOLÁN
- latin eredetű; jelentése: Corioliból való férfi. 

KORNÉL
- latin eredetű; jelentése: somfa; szarv. 

KORVIN
- latin eredetű; jelentése: holló. 

KÓSA
- magyar eredetű; jelentése: kos. 

KOZMA
- latin eredetű; jelentése: dísz, ékesség, dicséret. 

KÖTÖNY
- török-magyar eredetű; jelentése: élőlény hátsó része. 

KRISTÓF
- görög eredetű; jelentése: Krisztust hordozó. 

KRISZTIÁN
- latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény. 

KUND
- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév. 

KUNÓ
- a Konrád német becézőjéből. 

KURSZÁN
- török eredetű; jelentése: keselyű. 

KÜRT
- török-magyar eredetű; jelentése: vihar. 

LABORC
- bolgár-szláv-török eredetű; jelentése: hős párduc. 

LADOMÉR
- a Vladimir régi magyar formája. 

LAJOS
- germán-francia eredetű; jelentése: hírnév + háború. 

LAMBERT
- német eredetű; jelentése: országszerte híres. 

LANTOS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

LARION
- az Ilárion önállósult szláv becézője. 

LÁSZLÓ
- szláv eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség. 

LÁZÁR
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten a segítőm. 

LÁZÓ
- a Lázár becézőjéből önállósult. 

LEANDER
- görög-latin eredetű; jelentése: a nép fia. 

LEHEL
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

LÉL
- finnugor-magyar eredetű; jelentése: kürtös, kürtfúvó. 

LÉNÁRD
- germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán. 

LEÓ
- görög eredetű; jelentése: oroszlán. 

LEON
- a Leó görög változatából. 

LEONÁRD
- német-francia eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán. 

LEONIDÁSZ
- görög eredetű; jelentése: Leon nevű apától származó fiúgyermek. 

LEOPOLD
- germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben. 

LEVENTE
- magyar eredetű; jelentése: levő, létező. 

LÉVI
- héber eredetű; jelentése: szövetség. 

LIBERÁTUSZ
- latin eredetű; jelentése: felszabadított. 

LIBÉRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: szabad. 

LIONEL
- francia-angol eredetű; jelentése: oroszlán. 

LIPÓT
- a Leopold bajor változatából. 

LÍVIUSZ
- latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes. 

LIZANDER
- spártai-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

LORÁND
- a Lóránt régies változata. 

LÓRÁNT
- germán eredetű; jelentése: dicsőség + merész. 

LOTÁR
- ófrank-német eredetű; jelentése: hírneves harcos. 

LŐRINC
- latin eredetű; jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi; babérkoszorúval díszített. 

LUCIÁN
- latin eredetű; jelentése: Lucius családjából származó. 

LÚCIUSZ
- latin eredetű; jelentése: virradatkor született. 

LUKÁCS
- latin eredetű; jelentése: Luciana tartományból való férfi. 

MAGNUSZ
- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas termetű. 

MAJLÁT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

MAKABEUS
- héber eredetű; jelentése: kalapácsoló. 

MAKÁR
- görög eredetű; jelentése: boldog. 

MALAKIÁS
- héber eredetű; jelentése: angyal, Isten követe, küldöttje. 

MANASSÉ
- héber eredetű; jelentése: az elfelejtett ember. 

MANDEL
- germán eredetű; jelentése: mandula. 

MANFRÉD
- német eredetű; jelentése: erős, férfias, védelmező. 

MANÓ
- a Mánuel kicsinyítőképzős származékából önállósult. 

MÁNUEL
- az Emánuel több nyelvben meglévő rövidülése. 

MARCELL
- latin eredetű; jelentése: Mars istenhez tartozó, neki szentelt. 

MARCIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Martius nemzetséghez tartozó férfi. 

MARIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Marius nemzetséghez tartozó férfi. 

MÁRIÓ
- a Máriusz olasz változatából. 

MÁRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: férfi. 

MÁRK
- a Márkus rövidüléséből. 

MARKÓ
- a Márkus -ó kicsinyítőképzős származékából. 

MÁRKUS
- latin eredetű; jelentése: Mars hadistenhez tartozó, neki szentelt. 

MARÓT
- szláv-magyar eredetű; jelentése: Morava menti, morva. 

MÁRTON
- latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor. 

MARTOS
- a Márton rövidült, kicsinyítőképzős régi magyar származékából. 

MÁRTON
- héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka. 

MÁTYÁS
- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve ajándéka. 

MÁTÉ
- héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka. 

MAXIM
- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas. 

MAXIMILIÁN
- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas. 

MEDÁRD
- német eredetű; jelentése: hatalmas + erős. 

MEGYER
- magyar eredetű; jelentése: magyar. 

MELITON
- görög eredetű; jelentése: mézzel teletöltő. 

MENDEL
- az Emánuel, Immánuel önállósult német változatából. 

MÉNRÓT
- ismeretlen eredetű; jelentése: a magyarság mondai ősapjának nevéből. 

MENYHÉRT
- héber eredetű; jelentése: királyi fény. 

METÓD
- görög-latin eredetű; jelentése: kutatás, nyomozás; csel, furfang. 

MIHÁLY
- héber eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló. 

MIKE
- a Mikhál (ma: Mihály) régi önállósult becézőjéből. 

MIKEÁS
- héber-latin eredetű; jelentése: kicsoda olyan, mint az Isten? 

MIKES
- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből. 

MIKLÓS
- görög-szláv eredetű; jelentése: győzelem + nép. 

MIKÓ
- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből. 

MIKSA
- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből. 

MILÁN
- szláv eredetű; jelentése: kedves. 

MILOS
- a Milo- kezdetű szláv nevek kicsinyítőképzős szláv becézőjéből. 

MIRKÓ
- szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

MIRON
- görög eredetű; jelentése: síró; kenet, illatos olaj. 

MODESZTUSZ
- latin eredetű; jelentése: egyszerű, szerény. 

MÓR
- a Móric rövidüléséből. 

MORGAN
- velszi eredetű; jelentése: nagy + világos, tiszta; tengeren született. 

MÓRIC
- latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen. 

MÓZES
- héber eredetű; jelentése: vízből kihúzott. 

NÁNDOR
- vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan). 

NAPÓLEON
- olasz eredetű; jelentése: Nápoly városából való férfi. 

NÁTÁN
- héber eredetű; jelentése: Isten adta. 

NÁTÁNIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten adta. 

NEMERE
- szláv-magyar eredetű; jelentése: nyughatatlan. 

NESZTOR
- görög eredetű; jelentése: mindig hazatérő. 

NIKANDER
- görög-latin eredetű; jelentése: győztes férfi. 

NIKÉTÁS
- görög eredetű; jelentése: győztes, diadalmaskodó. 

NIKODÉMUSZ
- görög-latin eredetű; jelentése: a hadinép legyőzője. 

NOÉ
- héber eredetű; jelentése: nyugalom ,vigasztalás. 

NOEL
- latin eredetű; jelentése: karácsonykor született. 

NÓNUSZ
- latin eredetű; jelentése: kilencedik gyermek. 

NORBERT
- német eredetű; jelentése: északi fény. 

NORMAN
- angol eredetű; jelentése: normann férfi, északi ember. 

NYÉK
- magyar eredetű; jelentése: gyepü, határvidék, ill. az itt lakó népcsoport tagja. 

OBERON
- francia eredetű; jelentése: tündérek segítségével uralkodó. 

ODILÓ
- az Ottó önállósult felnémet becézőjéből. 

ODISSZEUSZ
- görög-latin-magyar eredetű; jelentése: mondai hős neve. 

ODÓ
- az Ottó önállósult alnémet becézőjéből. 

OGUZ
- török-magyar eredetű; jelentése: nyíl. 

OKTÁVIÁN
- latin eredetű; jelentése: nyolcadik (gyermek). 

OLAF
- skandináv eredetű; jelentése: az ősök ivadéka. 

OLIVÉR
- latin eredetű; jelentése: olajfaültető. 

OMÁR
- héber-arab eredetű; jelentése: hegylakó, hegyi lakos, földműves, gazdálkodó, hosszú életű. 

OMPOLY
- latin-magyar eredetű; jelentése: Ampelum városból való. 

OND
- magyar eredetű; jelentése: tizedik szülött gyermek. 

ORBÁN
- latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias ember. 

ORBÓ
1. - az Orbán kicsinyítőképzős származéka. 
2. - szláv eredetű; jelentése: fűz. 

ORESZTÉSZ
- görög eredetű; jelentése: hegyi lakó. 

ORFEUSZ
- görög eredetű; jelentése: árva, egyedüli, magányos. 

ORION
- görög eredetű; jelentése: görög hitrege híres vadászának nevéből. 

ORMOS
- magyar eredetű; jelentése: orom. 

OSZKÁR
1. - északi germán eredetű; jelentése: jó dárda; 
2. - ír-kelta eredetű; jelentése: szarvast kedvelő. 

OSZLÁR
- kun eredetű; jelentése: jászok, jász férfiak. 

OSSZIÁN
- kelta-skót eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

OSZVALD
- német eredetű; jelentése: istenség + hatalom. 

OTMÁR
- német eredetű; jelentése: vagyon + híres. 

OTTÓ
- germán eredetű; jelentése: vagyon + híres. 

OTTOKÁR
- német eredetű; jelentése: birtokot megőrző. 

OVÍDIUSZ
- latin eredetű; jelentése: juh. 

OZOR
- török-magyar eredetű; jelentése: úz férfi. 

OZSVÁT
- az Oszvald régi magyar változatának fejleménye. 

ÖDÖN
- germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző. 

ÖRKÉNY
- török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős; félelmet keltő. 

ÖRS
- török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős. 

ÖZSÉB
- görög-latin eredetű; jelentése: istenfélő, jámbor. 

PÁL
- latin eredetű; jelentése: kicsi, kis termetű férfi. 

PALMER
- latin eredetű; jelentése: pálmatulajdonos, zarándok. 

PAMFIL
- görög eredetű; jelentése: mindenki által kedvelt, közkedvelt. 

PANTALEON
- görög eredetű; jelentése: mindenkivel szemben könyörületes; minden tekintetben olyan, mint egy oroszlán. 

PÁRIS
- görög eredetű; jelentése: Parisz trójai hős nevéből. 

PASZKÁL
- görög-héber-latin eredetű; jelentése: húsvét. 

PATONY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

PATRÍCIUS
- latin eredetű; jelentése: rómainak született nemes. 

PATRIK
- a Patrícius ír rövidülése. 

PÁZMÁN
- német-magyar eredetű; jelentése: jobb + férfi. 

PEDRÓ
- görög-spanyol eredetű; jelentése: kő, kőszikla. 

PELÁGIUSZ
- görög eredetű; jelentése: tengerész, tengeri utazó. 

PELBÁRT
- a Filibert alakváltozata. 

PELLEGRIN
- latin-magyar eredetű; jelentése: jövevény, zarándok. 

PENTELE
- görög-magyar eredetű; jelentése: könyörületes; oroszlán. 

PERIKLÉSZ
- görög eredetű; jelentése: nagyon híres. 

PÉTER
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla. 

PETŐ
- a Péter rövidült, kicsinyítőképzős származéka. 

PETRÓNIUSZ
- etruszk-latin eredetű; jelentése: edzett férfi; ürü. 

PETÚR
- a Péter név régi helyesírás szerinti alakváltozata. 

PIUSZ
- latin eredetű; jelentése: szelíd, jámbor, kegyes, béketűrő. 

PLACID
- latin eredetű; jelentése: szelíd, csendes, békés, barátságos. 

POLIDOR
- görög eredetű; jelentése: adakozó, bőkezű. 

POLIKÁRP
- görög-latin eredetű; jelentése: bő gyümölcsöt termő. 

PONGOR
- a Pongrác régi magyar becézőjéből. 

PONGRÁC
- latin eredetű; jelentése: minden + erő, hatalom. 

PORFIR
- görög eredetű; jelentése: bíborba öltözött. 

PRÍMUSZ
- latin eredetű; jelentése: elsőszülött fiú. 

RABÁN
- ófelnémet eredetű; jelentése: holló. 

RADAMESZ
- egyiptomi eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

RADISZLÓ
- szláv eredetű; jelentése: vidám dicsőség. 

RADOMÉR
- szláv eredetű; jelentése: vidám + béke. 

RAFAEL
- héber eredetű; jelentése: Isten meggyógyít. 

RÁFIS
- a Rafael rövidített, kicsinyítőképzős származékából. 

RAJMUND
- német eredetű; jelentése: okos védő. 

RAJNALD
- német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik. 

RALF
- angol eredetű; jelentése: oltalmazott, védett. 

RAMÓN
- germán-spanyol eredetű; jelentése: okos védelmező. 

RÁPOLT
- német eredetű; jelentése: merész tanácsadó. 

RÁTOLD
- német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik. 

RAUL
- germán-francia eredetű; jelentése: dicső farkas. 

RAZMUS
- az Erazmus rövidülése. 

REGINALD
- német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik. 

REGŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

REMIG
- latin eredetű; jelentése: hajós, evezős. 

RÉMUSZ
- latin eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás. 

RENÁTÓ
- latin eredetű; jelentése: újjászületett. 

REZSŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

RICHÁRD
- német eredetű; jelentése: erős fejedelem. 

RÓBERT
- német eredetű; jelentése: fényes hírnév. 

ROBIN
- a Róbert önállósult francia és angol becézőjéből 

RODION
- görög eredetű; jelentése: rózsa. 

RODRIGÓ
- germán-spanyol eredetű; jelentése: híres uralkodó. 

RÓKUS
- germán-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ROLAND
- német eredetű; jelentése: vakmerő hős. 

ROLF
- a Rudolf önállósult német becézője. 

ROMÁN
- latin eredetű; jelentése: római, latin. 

RÓMEÓ
- olasz eredetű; jelentése: Rómába zarándokló. 

ROMULUSZ
- latin eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás. 

RONALD
- német eredetű; jelentése: erős uralkodó. 

RUBEN
- héber eredetű; jelentése: nézzétek, egy fiú! 

RUDOLF
- német eredetű; jelentése: dicső farkas. 

RÚFUSZ
- latin eredetű; jelentése: vörös. 

RUPERT
- a Róbert német alakváltozata. 

RUSZLÁM
- orosz eredetű; jelentése: oroszlán. 

RUSZTEM
- perzsa eredetű; jelentése: vidéki. 

SALAMON
- héber eredetű; jelentése: békés, szelíd. 

SÁMSON
- héber eredetű; jelentése: nap, napocska, napsütés. 

SAMU
- a Sámuel rövidüléséből. 

SÁMUEL
- héber eredetű; jelentése: Isten meghallgatott. 

SÁNDOR
1. - görög-olasz-német eredetű; jelentése: az embereket vagy az emberek ellen oltalmazó 
2. - török eredetű; jelentése: akarat. 

SAUL
- héber eredetű; jelentése: kért. 

SEBES
1. - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 
2. - a Sebestyén régi becéző rövidülése. 

SEBESTYÉN
- görög-latin eredetű; jelentése: magasztos, felséges. 

SEBŐ
- vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan). 

SELTON
- óangol eredetű; jelentése: városszéli. 

SEMJÉN
- a Simeon régi magyar változata. 

SIMEON
- héber eredetű; jelentése: meghallgattatás. 

SIMON
- a Simeon rövidüléséből. 

SION
- héber eredetű; jelentése: erősség, vár, hegy. 

SOLT
- a Zsolt régi magyar alakváltozata. 

SÓLYOM
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

SOMA
- magyar eredetű; jelentése: som. 

STEFÁN
- görög eredetű; jelentése: korona. 

SURÁNY
- török-magyar eredetű; jelentése: török méltóságnév. 

SZABIN
- latin eredetű; jelentése: a szabinok népéhez tartozó férfi. 

SZABOLCS
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

SZALÓK
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

SZALVÁTOR
- latin eredetű; jelentése: megváltó, üdvözítő. 

SZALVIUSZ
- latin eredetű; jelentése: sértetlen, ép. 

SZANISZLÓ
- szláv eredetű; jelentése: állandó dicsőség. 

SZEBASZTIAN
- görög eredetű; jelentése: tisztelt, nagyrabecsült. 

SZECSŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

SZELIM
- héber-arab eredetű; jelentése: szelíd. 

SZEMERE
1. - magyar eredetű; jelentése: kis termetű. 
2. - török eredetű; jelentése: rontó, pusztító. 

SZERÁF
- héber-német eredetű; jelentése: tündöklő, nemes (ember). 

SZERÉNIUSZ
- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám. 

SZERGIUSZ
- latin eredetű; jelentése: megőrző, gondozó, felügyelő, felvigyázó. 

SZERVÁC
- latin eredetű; jelentése: megszabadított. 

SZEVÉR
1. - latin eredetű; jelentése: komoly, szigorú. 
2. - török eredetű; jelentése: mormota. 

SZEVERÉD
- a Szigfrid régi magyar alakja. 

SZIGFRID
- germán eredetű; jelentése: győzelem + béke. 

SZILÁRD
- a Konstantin magyarító lefordítása. 

SZILVÁNUSZ
- latin eredetű; jelentése: erdő. 

SZILVESZTER
- latin eredetű; jelentése: erdő, erdő mellett lakó férfi. 

SZILVIUSZ
- latin eredetű; jelentése: erdő. 

SZÍRIUSZ
- latin eredetű; jelentése: Szíria tartományából való férfi. 

SZIXTUSZ
- görög-latin eredetű; jelentése: sima, finom. 

SZOFRON
- görög eredetű; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó. 

SZÓKRATÉSZ
- görög eredetű; jelentése: szerencse, erő. 

SZÓLÁT
- a Szórád régi magyar alakváltozata. 

SZOLÓN
- görög eredetű; jelentése: ógörög államférfi nevéből. 

SZÓRÁD
- szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

SZOVÁT
- szláv magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

SZÖRÉNY
- a Szeverin származéka. 

TACITUSZ
- latin eredetű; jelentése: csendes, hallgatag. 

TADDEUS
- héber-latin eredetű; jelentése: bátor szívű, elszánt, merész. 

TÁDÉ
- a Taddeus német becézője. 

TAKSONY
- török-magyar eredetű; jelentése: jóllakott, elégedett; vad, kegyetlen, féktelen, szilaj. 

TALBOT
- angol eredetű; jelentése: véreb. 

TAMÁS
- arameus-görög eredetű; jelentése: iker; csodálatos. 

TANKRÉD
- germán-normann eredetű; jelentése: gondolkodó, tanácsadó. 

TARÁZ
- görög eredetű; jelentése: zavarba ejtő, nyugtalanító. 

TARCAL
- kun-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

TARDOS
- magyar eredetű; jelentése: tar, kopasz. 

TARJÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév. 

TÁRKÁNY
- kabar eredetű; jelentése: kovács. 

TARZÍCIUSZ
- görög-latin eredetű; jelentése: bátor. 

TAS
- török-magyar eredetű; jelentése: kő; jóllakott, megtelt. 

TASZILÓ
- olasz eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

TEÓ
- a Teodor német rövidülése. 

TEOBALD
- német eredetű; jelentése: nép + merész. 

TEODOR
- görög-német-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka. 

TEOFIL
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten kedveltje; Istent kedvelő. 

TERESTYÉN
- kelta-latin-magyar eredetű; jelentése: szomorú. 

TÉTÉNY
- török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem. 

TÉZEUSZ
- görög-német-magyar eredetű; jelentése: alapító, törvényhozó. 

TIBÁD
- német eredetű; jelentése: nép + merész. 

TIBOR
- a Tiborc rövidülése. 

TIBORC
- latin eredetű; jelentése: Tibur városából való férfi. 

TIHAMÉR
- szláv-magyar eredetű; jelentése: csendet kedvelő. 

TIMON
1. - görög eredetű; jelentése: tisztelt, megbecsült; 
2. - fríz eredetű; jelentése: nép + ember 

TIMÓT
- görög eredetű; jelentése: Isten becsülője. 

TIMUR
- török eredetű; jelentése: vas. 

TIRZUSZ
- görög-latin eredetű; jelentése: növényszár, kocsány, bot. 

TITÁN
- görög eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás. 

TITUSZ
- latin eredetű; jelentése: tisztel, becsült, tiszteletreméltó férfiú; mezei galamb. 

TIVADAR
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka. 

TÓBIÁS
- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve jó. 

TÓDOR
- a Teodor rövidüléséből. 

TOMAJ
- magyar eredetű; jelentése: vitás. 

TOMOR
- török-magyar eredetű; jelentése: vas. 

TONUZÓBA
- besenyő-kun eredetű; jelentése: vadkan-apa 

TÖHÖTÖM
- török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem. 

TÖMÖR
- török-magyar eredetű; jelentése: vas. 

TÖRTEL
- török-magyar eredetű; jelentése: a négy vidék ura. 

TRISZTÁN
- francia-magyar eredetű; jelentése: szomorú. 

TUDOR
- velszi eredetű; jelentése: Isten ajándéka. 

UBUL
- görög-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

UGOD
- szlovák-magyar eredetű; jelentése: magyar. 

UGOR
- szlovák-magyar eredetű; jelentése: magyar 

UGRON
- szláv-magyar eredetű; jelentése: magyar. 

ULÁSZLÓ
- latin-szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ULRIK
- német eredetű; jelentése: öröklött birtokán uralkodó. 

UPOR
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

URBÁN
- az Orbán régebbi alakváltozata. 

URIÁS
- héber eredetű; jelentése: Jahve az én világosságom. 

URIEL
- héber eredetű; jelentése: Jahve által felvilágosított, Jahve segítségével tisztánlátó. 

UROS
- magyar eredetű; jelentése: úr. 

UZOR
- török-magyar eredetű; jelentése: úz férfi. 

VAJK
- török-magyar eredetű; jelentése: gazdag. 

VALDEMÁR
- germán eredetű; jelentése: uralom + hírnév. 

VALENTIN
- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges. 

VALÉR
- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges. 

VALTER
- német eredetű; jelentése: uralkodó sereg. 

VÁRKONY
- török-avar-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

VARSÁNY
- alán-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

VÁSZOLY
- görög-szláv eredetű; jelentése: királyi. 

VAZUL
- görög-szláv-magyar eredetű; jelentése: királyi. 

VÁZSONY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

VENCEL
- német-szláv eredetű; jelentése: koszorú + dicsőség. 

VENDEL
- német eredetű; jelentése: a vandálok népéhez tartozó. 

VERNER
- német eredetű; jelentése: megőrzés + sereg. 

VERSÉNY
- magyar eredetű; jelentése: varsa, halfogó szerszám fiókja. 

VIÁTOR
- latin eredetű; jelentése: utazó, utas. 

VID
- a Gujdó délszláv megfelelője. 

VIDA
- a Vid kicsinyítőképzős származéka. 

VIDOR
- magyar eredetű; jelentése: vidám. 

VIDOS
- a Vid kicsinyítőképzős származéka. 

VIKTOR
- latin eredetű; jelentése: győző, győztes. 

VILIBALD
- német eredetű; jelentése: akaraterős + merész. 

VILMOS
- latin-germán eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező. 

VINCE
- latin eredetű; jelentése: győztes. 

VIRGIL
- latin eredetű; jelentése: szűz. 

VITÁLIS
- latin eredetű; jelentése: életerős, eleven. 

VITÉZ
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 

VITOLD
- német eredetű; jelentése: az erdőben uralkodó. 

VITUS
- latin-magyar eredetű; jelentése: szíves, készséges, jóindulatú, szófogadó. 

VLADIMÍR
- szláv eredetű; jelentése: hatalom + béke. 

VOLFRAM
- német eredetű; jelentése: farkas + holló. 

XAVÉR
- spanyol eredetű; jelentése: Xavér községből való. 

ZÁDOR
- szláv-magyar eredetű; jelentése: erőszakos. 

ZÁGON
- szláv-magyar eredetű; jelentése: dűlő mögötti terület. 

ZAJZON
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ZAKARIÁS
- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve emlékezik. 

ZAKEUS
- héber eredetű; jelentése: igazságos, ártatlan. 

ZALÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: dobó, ütő. 

ZÁMOR
- magyar eredetű; jelentése: szántó. 

ZARÁND
- magyar eredetű; jelentése: arany. 

ZDENKÓ
- latin-szláv eredetű; jelentése: Sidon városából való férfi. 

ZEBULON
- héber eredetű; jelentése: zebulon törzsből származó férfi. 

ZEKŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ZÉNÓ
- görög-latin eredetű; jelentése: Zeusztól származó. 

ZERIND
- magyar eredetű; jelentése: szerb. 

ZÉTÉNY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ZOÁRD
- türk-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ZOBOR
- szláv-magyar eredetű; jelentése: gyülekezés. 

ZOLTÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem. 

ZOMBOR
- szláv-magyar eredetű; jelentése: bölény. 

ZORÁN
- délszláv eredetű; jelentése: hajnal. 

ZOTMUND
- német-magyar eredetű; jelentése: erős, gyors, merész; védő, védelmező, pártfogó. 

ZSADÁNY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ZSIGMOND
- germán eredetű; jelentése: győzelmes védő. 

ZSOLT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). 

ZSOMBOR
- bolgár-török-magyar eredetű; jelentése: bölény.