A Szülőföld Programot minél hamarabb ki kell terjeszteni a határon túli gazdákra is.
| Erdélyben három megyében tartott előadásokat Pászthoy András, az FVM államtikára a gazdálkodóknak, s számos alkalommal látogatott meg különféle mezőgazdasági üzemeket. Fontosnak tartja, hogy a magyar kormányzat, illetve a minisztérium támogassa az erdélyi gazdák szakmai képzését. |
 |
| A Földművelés és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatási megállapodást kötött a határon túli gazdaegyesületekkel. Ez négy pilléren nyugszik: a budapesti minisztérium részt vesz a határon túli termelők szakmai képzésében, a szaktanácsadási hálózat kiépítésében, havi rendszerességgel megjelenő mezőgazdasági szaklapok és különböző kiadványok megjelentésével, illetve különböző rendezvényeken, kiállításokon való megjelenésben segít a gazdálkodóknak. Legutoljára most a budapesti OMÉK-en ismerkedhetett a közönség a határon túli magyar gazdák azon termékeivel, amelyek Magyarországon kuriózumnak számítanak. Például ilyen az Erdélyben mindennapos havasi méz, ami nagyon jó, és igazi érdekesség Magyarországon. De az még fontosabb, hogy az anyagi forrásokkal támogatott szaktudás-átadás mellett segítsék a megyei szintű vezetést Erdélyben, illetve a határon túli országok megyéiben, régióiban, hogy hogyan építsék ki a támogatási-pályázati intézményrendszert a csatlakozást közvetlenül megelőzően, hogy ez az intézményrendszer jól tudja szolgálni a gazdálkodók érdekeit. Hiszen az uniós források akkor elérhetők az erdélyi vagy más gazdálkodók számára, ha az intézményrendszer jól működik, mert az uniós pénzeket már most „vadássszák” Erdélyben, Romániában, és ezt fogják később – az államtitkár bizakodik ebben –, Vajdaságban és máshol is tenni. Pászthoy Andrást Erdélyben, Hargita megyében egy olyan tejfeldolgozó üzembe is meghívták, amely rendkívül korszerű európai léptékkel mérve, az élelmiszerbiztonság minden igényét kielégíti – s megítélése szerint ilyenből egyre több lesz: nagy a tőke érdeklődése az erdélyi mezőgazdasági adottságú területeken – a magyar tőkéé is, és az EU tőkéjéé is, főképp a 2007-es román teljes jogú tagság elérésével. Olyan kedvező feltételek vannak Romániában a magyarlakta területen, amelyeket mindenképpen ki akar használni a „magyar–magyar tőke” – tehát a helyi és anyaországi befektetők karöltve –, illetve az uniós tőke is. Az FVM államtikára elmondta a Vasárnapi újságnak: felhívtam a figyelmüket az erdélyi kollégáknak, milyen kiválóak az adottságok a turizmusra, amely a vidékfejlesztésnek egyik nagyon fontos pillére a táj- és környezetgazdálkodás mellett; és a félig önellátó gazdálkodás támogatására óriási lehetőség van. Hiszen van olyan terület, főleg Hargitán, ahol néhány hektár egy földtulajdona egy családnak, és az erdei termékeket ha fel tudják helyben dolgozni, és kiegészítik a falusi turizmussal a jövedelmüket, illetve ha a külterjes állattartást kicsit jobban támogatja majd az unió – márpedig jobban fogja támogatni, ha az adottságoknak megfelelően veszik igénybe a támogatásokat – akkor boldogulni tudnak. Egy gazdatársam azt mondta viccesen; nézze, államtitkár úr, hát idecsatolták már hozzánk Romániát, most idecsatolják hozzánk Európát, majd csak elboldogulunk eztán is. |
