A halálbüntetés története Egyiptomban
Hogyan illik Egyiptom modern történelmébe az a tömeges halálbüntetés, amelyet 529 emberre rótt ki hétfőn egy bíróság Minja tartományban? - teszi fel a kérdést internetes oldalán az al-Ahrám című egyiptomi napilap.
Az egyiptomi törvényhozás történelmében példátlan ítélet szerint a vádlottak - az időközben terrorcsoportnak nyilvánított Muzulmán Testvériség tagjai - tavaly augusztusban lerohantak egy rendőrőrsöt, meggyilkoltak egy rendőrparancsnokot, további két rendőrt megpróbáltak megölni, elrabolták az épületben található fegyvereket, majd mindent lángba borítottak. Az ügyvédek elmondása szerint lehetőségük sem volt arra, hogy védenceik érdekeit képviseljék, mivel a tárgyalás összesen két ülésből állt.
Az egyiptomi alkotmány szerint az ország törvénykezésének legfőbb jogforrása a saría, az iszlám vallásjog, amely lehetővé teszi a halálbüntetést. Az arab világ legnépesebb országa az ENSZ 195 tagállamából ahhoz a negyvenhez tarozik, amelyeknek a hatóságai nemcsak lehetővé teszik a legsúlyosabb büntetést, hanem élnek is annak végrehajtásával.
Helyi és nemzetközi jelentések szerint polgári bíróságok 1981 és 2000 között legkevesebb 709 embert ítéltek halálra, akik közül 249-et ki is végeztek. 1992-től 2001-ig terrorcselekmény vádjával kilencvennégy emberre róttak ki halálos ítéletet, amit hatvanhéten hajtottak végre.
2009-től megemelkedett a halálbüntetések száma. Míg az nem ismeretes, hogy 2010-ben a 136 halálos ítéletből hányat hajtottak végre, az bizonyos, hogy egy évvel később legkevesebb 115 emberrel végzett a büntetés-végrehajtás. 2012-ben elítélt kilencvenöt vádlottból nem tudni, hányat végeztek ki.
A 2013-ban a port-szaídi futballstadionban történt, hetvenkilenc emberéletet követelő zavargásokkal kapcsolatban letartóztatottak közül huszonegyre rótták ki a legsúlyosabb büntetést. Az ügy jelenleg fellebbviteli bíróság előtt van.
Az iszlamista Mohamed Murszi elnök megbuktatása után az országon végigsöprő erőszakhullám miatt számos közéleti személyiség állt ki a halálbüntetés intézménye mellett, amely szerintük fontos eszköz a kormány "terrorizmusellenes" harcában. Ez év márciusában egy kairói büntetőbíróság huszonhat embert ítélt távollétében halálra terrorcselekmény vádjával. Az egyiptomi sajtóban "Szuezi-csatorna sejt" néven emlegetett csoport ellen az a vád, hogy 2010-ben merényleteket terveztek a mesterséges vízi úton áthaladó hajók ellen.
Az egyiptomi köztársaság 1953-as kikiáltását követő évek fontos pillanataihoz tartozik az per, amelyben a Gamel Abden-Nasszer elnök ellen 1954-ben elkövetett gyilkossági kísérlettel kapcsolatban halálra ítélték a Muzulmán Testvériség hét tagját. 1964-ben a kormány átfogó hadjáratot indított az iszlamista szervezet ellen, s annak számtalan tagját börtönbe vetette, többek között a csoport egyik legmeghatározóbb gondolkodóját, Szajjid Kutbot. A szalafista ideológia egyik szellemi atyjának számító Kutbot azzal vádolták, hogy összeesküvést szervezett Nasszer ellen. Halálos ítéletét 1966-ban hajtották végre.
1982-ben kivégezték a radikális Iszlám Dzsihád mozgalom öt tagját, akik egy katonai parádén agyonlőtték Anvar Szadat elnököt.
