A javaslatot 515 igen és négy nem szavazattal, valamint tíz tartózkodással fogadta el az alsóház.
Egy órával később a felsőház is hasonló döntést hozott: a szenátorok 325 igen szavazat és 21 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül támogatták a katonai fellépés meghosszabbítását.
A parlamenti szavazásra azért volt szükség, mert az alkotmány értelmében a négy hónapot meghaladó katonai beavatkozásokhoz a képviselők jóváhagyása is szükséges.
Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter a szavazást megelőző vitában jelezte: mind a 27 másik uniós tagállam jelezte Párizsnak, hogy közvetlen vagy közvetett módon támogatja Franciaország katonai szerepvállalását Szíriában.
"Az (Európai Unió) mind a 27 (másik) tagállama úgy döntött, hogy támogatásáról biztosítja Franciaországot, vagy közvetlen támogatás formájában a szíriai hadtéren, vagy közvetett támogatás formájában a Közel-Keleten vagy más színtereken, ahol fellépnek a francia erők" - mondta Le Drian, de nem említette, Párizs milyen jellegű segítséget kért partnereitől a november 13-i merényletek után.
A német kormány jelezte, 200-ról 650-re emelik a Bundeswehr Maliban szolgáló kontingensének maximális létszámát, hogy tehermentesítsék a francia erőket, és 100-ról 150-re emelik az Iszlám Állam ellen harcoló észak-iraki kurd önvédelmi erők (pesmergák) kiképzésében segédkező német katonák számát.
Nagy-Britannia a Cipruson található Akrotiri brit bázis használatát ajánlotta fel a francia légierőnek az Iszlám Állam szíriai állásai elleni támadásokhoz.
A Franciaországnak nyújtott segítség az uniós országok részéről "könnyíti az erőink terheit, lehetővé teszi a reorientációt és a lehetőségeink jobb kihasználását" - hangsúlyozta Jean-Yves Le Drian.
A védelmi miniszter szerint "ez fontos lépés az európai szintű kollektív fellépés, a lisszaboni szerződés 42.7-es cikkelye értelmében".
"Európa teljesen magáénak érzi a katonai műveletet, amelyet (a merényleteket magára vállaló Iszlám Állam ellen) indítottunk" - tette hozzá a francia védelmi miniszter.