Ezután az államfő vagy a miniszterelnök írja majd alá a becikkelyezésről szóló törvényt, így Franciaország a nagy uniós tagállamok közül elsőként hagyhatja jóvá a reformszerződést. Ennek elődjét, az Unió tervezett alkotmányát Franciaország 2005-ben még elutasította: akkor népszavazás döntött erről.
Sarkozyt a múlt év végén a portugál fővárosban rendezett EU-csúcson elfogadott, lisszaboni szerződés néven is emlegetett reformszerződés "kovácsai" közé sorolják. A politikus választási kampányában azt ígérte, hogy egy "egyszerűsített szerződés" kidolgozása érdekében munkálkodik majd, amelybe átemelik a tervezett alkotmány néhány elemét, s a parlamenten keresztül erősítik meg a dokumentumot. Ez nagy megkönnyebbülést váltott ki az uniós tagországokban, mert kiküszöbölte egy újabb népszavazási kudarc kockázatát.
Sarkozy hivatalának szóvivője máris "Franciaország nagy győzelmeként méltatta" a csütörtöki alsóházi szavazás eredményét.
SB