Az ételmérgezések
elkerülhetőek a szabályok betartásával.
Egyre gyakrabban lehet tudósítást
hallani ételmérgezésben megbetegedettekről. A hétköznapi szóhasználatban
ételmérgezésként emlegetett megbetegedések valójában élelmiszer eredetű
megbetegedések. A betegség létrejöttében az elfogyasztott élelmiszer, illetve
az abba belekerült egészségre ártalmas mértékű biológiai vagy kémiai
szennyeződés játszik szerepet. Ezek alapján beszélünk ételmérgezésről vagy
ételfertőzésről.
A jellemző tünetek a következők: hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, gyakran hőemelkedés, láz. A tünetek a fogyasztást követő 2 órától 2-3 napig terjedő időszakban jelentkeznek. Tudni kell, hogy egészséges felnőtt többnyire tünetek nélkül vagy csak enyhe hasi panaszokkal vészeli át a megbetegedést, csecsemők, kisgyerekek, várandós édesanyák, idősek vagy beteg emberek esetében azonban súlyos következményekkel járhat a szennyezett étel fogyasztása. Több esetben kórházi ápolásra is sor kerül.
Az élelmiszer eredetű megbetegedések előfordulásában leggyakrabban a baktériumok és - újabban - a vírusok játszanak szerepet. Napjaink vezető kórokozója a szalmonella. Ez a baktériumcsoport elsősorban a nyers baromfihúsból és a nyers tojásból mutatható ki. A nyers húsokban és más állati eredetű nyers élelmiszerekben egyéb kórokozó mikrobák is jelen lehetnek. Növényi eredetű élelmiszerben is lehet megbetegedésért felelős kórokozó vagy általa termelt méreganyag. Az élelmiszert a vele dolgozó személy is szennyezheti. A vírusok (pl. a médiából már ismert calicivírus) emberről kerülnek az élelmiszerre és a baktériumokkal ellentétben, az élelmiszerekben nem szaporodnak, ugyanakkor igen fertőzőek. A szennyezett élelmiszert fogyasztók jelentős részét megbetegíti.
A higiénés szabályokat betartva a
baktériumok, vírusok ételbe kerülése megakadályozható, a nyersanyagban lévők
elpusztíthatók, illetve szaporodásuk gátolható.
