A feleség kincs

Az emberiség egyötöde, több mint egymilliárd ember vallja magát muszlimnak. Hitük szerint, akinek módjában áll, meg kell házasodnia.

Az iszlám vallás szerint a férfinak akkora pénzösszeget kell felajánlania a nőért, mellyel komoly szándékát bizonyítja. Ez a hozományelőleg. A lány parfümöket, ruhákat, aranyat vásárolhat belőle. A hozományelőleg nem csak pénzbeli, hanem eszmei is lehet, például taníthatja arabul vagy a Koránra. Fontos, hogy a férfi érezze, nem ingyen kapta a nőt, tudatosuljon benne, felesége kincs. Így nem tud könnyen lemondani róla. A muszlim házasságok nyolcvan százaléka életre szóló.

Hozományhátralék

– A házasságnak öt feltétele van: a férj jelenléte, a feleség jelenléte, a gyám, a nyilvánosságra hozatal, és a szerződés – rendszerezi a

szabályokat Saleh Tayseer, a Magyar Iszlám Közösség vezetője.

A házasság szerződés szerint köttetik, ám ilyenkor a nő izgatott, szégyenlős, emellett boldog, nem tud kellőképpen koncentrálni, ezért a gyám – leginkább az apa vagy a fiútestvér – képviseli az érdekeit.

A hozományhátralék arra szolgál, hogy problémák esetén a férfi ne váljon el rögtön, hanem essen gondolkodóba, próbálja megoldani a bajokat. Ha a férfi mégis szeretne elválni, a hozományhátralék –

mely hatalmas összeg, álta- lában 5000 dollárnál kezdődik – a feleséget illeti meg. Ebből el tudja tartani magát, amíg újra férjhez megy. Ám az elvált nők- nek nehezebb újraházasodni, mint a szűz lányoknak.

Ha egy férfi bejelenti, házasodni akar, az asszonyok körülnéznek az ismerősök között. Vannak, akik erre szakosodtak: menyasszony-keresőknek hívják őket. Kiválasztanak legalább három lehetőséget, megvizsgálják a család becsületét, a lány modorát, kedvességét. 

Megcsalásért halál

 

A férfi házasság előtt megtekintheti a nőt: az arcát és a kezét. Az arcából a szépségére lehet következtetni, a kezéből a teste állapotára. Mivel sem a férfinak, sem a nőnek nincs szexuális tapasztalata, mint két gyémánt csiszolódnak egymáshoz. Nincs viszonyítási alapjuk, megelégszenek egymással. A nők nem kihívóak, többségüknek a vallás irányítja életét. Az iszlám törvények szerint a gyilkosság után a paráználkodás a legnagyobb bűn. Ha valaki megcsalja házastársát, halálbüntetés jár érte. A mellkasáig földbe ássák, halálra kövezik. Ha a felek tisztességesek, nincs mitől félniük. Ha a férfi nem elégszik meg egy nővel, az iszlám lehetőséget ad a többnejűségre, melynek alapfeltétele az egyenlőség. Ha pedig nem tud együtt élni a feleségével, van lehetőség a válásra. Akkor pedig mi értelme lenne a megcsalásnak?

A nő azért visel hosszú, zárt ruhát, azért takarja el magát, hogy ne legyen kísértés a férfi számára.
Az ördög mesterkedéseit már a gyökereknél meg kell akadályozni. Mert az ördög nem azt mondja, rögtön paráználkodj, hanem azt, nézd, milyen szép. A következő alkalommal figyelmeztet, illik vele kezet fogni. Legközelebb meg, szokás két puszit is adni. Majd hívd el randira, beszélj neki a vallásról. És öt-hat alkalom után az ágyadban köt ki. Ezért már a kezdet kezdetén kiiktatjuk a kísértést. 

Nászéjszaka: az első érintés

Ha megtalálják a megfelelő lányt, megtörténik a kézkérés, majd a család többszöri találkozása után kitűzik az eljegyzés napját. Az esküvő napján a bírók – akik egyébként vallási vezetők is – a megegyezést házassági szerződésben rögzítik. Az igenek kimondása után a házaspár még mindig nem érintheti meg egymást. A lakodalomban a férfiak és nők külön teremben mulatnak, a nők dobolnak, énekelnek, táncolnak, megmutatják, kinek mennyi aranya van. A mulatság után a férj újdonsült feleségét a saját lakásába viszi, ott érintik egymást először, ott lesz a nászéjszakájuk.
Az iszlám úgy tekint a családra, mint az emberi lét legfontosabb elemére, hiszen a házasságból a Föld népesítésére gyermekek születnek. A családra másként gondolnak, mint Magyarországon. A testvérem esküvőjére például háromezer embert hívtak meg. Ez a család. 

Esküvő után a férfi kötelessége, hogy biztosítsa a megélhetést, a lakást, az öltözködést, az evés-ivást. A Próféta azt mondja, az a legjobb köztetek, aki a legjobb a családjához. A nő kötelessége becsületben tartani a férfi hírnevét, nem engedhet idegen férfit a házba. Dolgozhat is, amennyiben nem ütközik a munkája a családi élettel.

Nem voltam jelen az esküvőmön

Családom ellenezte házasságunkat. Apukám azt mondta, ha megteszed, nem vagy többé a lányom! – meséli Szalontai Flóra. Pedig nem is látta a választottamat, elég volt annyi, hogy arab. Algériában össze is házasodtunk, de előtte felvettem az iszlám vallást. A mecsetben tanúk előtt mondtam ki, hiszem, Mohammed volt Allah prófétája. Az esküvői szertartáshoz gyámapát választottak – mivel nekem nem volt már apukám, ráadásul ő hitetlen, mert nem muszlim – tőle kérte meg leendő férjem a kezem. Az arab nők ilyenkor jegyajándékot kérnek – két-három kiló aranyat –, mert ha válásra kerülne a sor, csak ezt vihetik magukkal.

Miután felvettem az iszlám vallást, eljutottam odáig, hogy el akartam takarni magam, ahogy a Korán előírja. A Koránban a nő gyönyörű teremtmény, amely önmaga és a férfi számára is kísértés. A hosszú ruha és a kendő viselése mellé meghatározott viselkedés is társul. A nő nem beszél idegen férfival, nem mosolyog nyilvános helyen, nem kelleti magát… Ez a család védelmét is szolgája, ritkán fordul elő házasságtörés. Egykor úgy gondoltam, ha férjhez megyek, az örökké, mindhalálig tart. Mi ketten elsők voltunk egymás életében, és ezt a tisztaságot így kellett volna megőrizni. De amikor a férjemnek barátnői voltak, már nem volt tisztaság…

Második férjem, Abdul Rahman is muszlim, ám az ő vallásossága más, mint első férjemé. Ez talán abból adódik, hogy nem arab, hanem indiai. Minden ember a saját jelleméhez illően éli meg a vallást: a fanatikus fanatikusan, a kiegyensúlyozott kiegyensúlyozottan, a derűs derűsen. Férjem nyugodt, harmonikus, megfontolt ember, bölcsen gondolkodik a világról, így a vallásos világképe is ilyen.

Az esküvőnk érdekesen alakult, sokkal érdekesebben, mint az első: én ugyanis nem voltam jelen. Az imám közvetlenül a megbízottal beszélt, akitől a férjem megkérte a kezem. Megbeszélték, milyen jegyajándékot kell adnia, ezt előzőleg én választhattam meg. Nem akartam nagy költségbe verni, de értéktelen dolgot sem kérhettem. Ezután, annak rendje és módja szerint lezajlott a szertartás, majd a mecsetből felhívott az imám, hogy gratuláljon: immár férjes asszony vagyok.

Természetesen az a fajta esküvő, ahol a feleség nincs jelen, csak akkor jöhet létre, ha előzőleg mindent megszerveznek. A gyámom tudta, hogy igent mondok, hogy én is akarom a házasságot, a jegyajándékban is megegyeztünk. Úgy gondolom, nincs jelentősége, ott voltam-e, hiszen az iszlám szerint az arc ábrázolása tilos, nem szabad fényképezni, így ha ott lettem volna, akkor sem készült volna kép rólunk… Viszont utána már együtt ünnepeltünk, és ez a lényeg.

 

Minél színesebb, annál jobb

Angelina Jolie családja igazán nemzetközi és ökumenikus. A szép színésznő 2002-ben örökbe fogadta a kambodzsai születésű, buddhista vallású kisfiút, Maddoxot, aki most négy éves. Tavaly adoptálta az etiópiai születésű, mohamedán vallású kislányt, Zaharát, aki 16 hónapos. Május 24-én született meg első saját gyermeke Namíbiában, Brad Pittől. A kislány a Shiloh Nouvel Jolie-Pitt nevet kapta (a Shiloh jelentése békés, a Nouvel franciául új), namíbiai állampolgár lesz, és protestáns. Ám a sztárpár ennyi gyerkőccel nem elégszik meg. Jolie szeretne egy katolikus és egy ortodox vallású gyermeket is örökbe fogadni. A szükséges lépéseket már megtette.

Josephine Baker (1906-1975) tizenkét gyermeket fogadott örökbe. A Fekete Vénuszként ismertté vált revütáncosnő a Szivárvány törzsnek is nevezett családdal akarta bebizonyítani, a különböző etnikumú és vallású emberek képesek békében élni egymással. A gyerekek: Aiko koreai, Luis kolumbiai, Janot japán, Jari finn, Jean-Claude kanadai, Moses francia, Marianne francia, Noel francia, Brahim arab, Mara venezuelai, Koffi elefáncsont-parti, Stellina marokkói gyöngy