A melbourne-i Swinburne Műszaki Egyetem kutatói, akik a Hubble-űrteleszkóp, a Chilében működő nagyon nagy teleszkóp (VLT/Very Large Telescope) és a hawaii Keck-teleszkóp adatainak segítségével a jelenlegi legnagyobb galaxis- és feketelyuk-adatbázist hozták létre, megfigyeléseiket a The Astrophysical Journal legújabb számában ismertetik.
A galaxisokon belül egyfajta "vetekedés" folyik a rendelkezésre álló "alapanyagért", a gázokért, amelyek egyaránt szükségesek új csillagok képződéséhez és a központi fekete lyukak táplálásához. Több mint egy évtizeden keresztül a tudósok úgy vélték, hogy mindkét folyamat a gázok "rögzített" mennyiségét használja fel, ily módon állandó a galaxis tömegének a fekete lyuk tömegéhez viszonyított aránya - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
"Immár tudjuk, hogy a galaxisok csillagtömegének tízszeres növekedése a fekete lyuk tömegének százszoros gyarapodásával jár. Ez gyökeresen megváltoztatja a galaxisok és fekete lyukak együttes evolúciójáról vallott nézeteinket" - hangsúlyozta Alister Graham professzor.
Egészen másként viselkednek a kis, csillagokkal telezsúfolt galaxisok vagy az olyan koronggalaxisok, mint amilyen a Tejútrendszer.
"Minél kisebb a galaxis, tömegének annál nagyobb részét képezik a csillagok" - magyarázta Nicholas Scott, a Swinburne Egyetem asztrofizikusa.
Mint kifejtette, az alacsonyabb tömegű galaxisokban a halmazok, amelyek több milliárd csillagot is tartalmazhatnak, dominálnak a fekete lyukak felett. Korábban a tudósok viszont úgy vélték, hogy a csillaghalmazok a galaxisok tömegének csupán 0,2 százalékát teszik ki.