Csütörtökön emlékeztek meg a csernobili katasztrófa 21 éves évfordulójáról.
Számos országban megemlékeztek az 1986. április 26-án felrobbant csernobili atomerőmű szörnyű tragédiájáról.
A legnagyobb megemlékezések a három legérintettebb országban, Ukrajnában, Oroszországban és Fehéroroszországban voltak. A katasztrófa következtében a nukleáris felhő Európa nagy részén mérhető volt. Az Egészségügyi Világszervezet jelenlegi jelentése szerint, négyezren haltak meg a katszrtófa következtében, de az utóhatások által ez a számadat elérheti a százezer áldozatot is.
Történet
A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt, az ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok melletti atomerőműben. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében az eddigi legsúlyosabb baleset. A védőépületek hiánya miatt radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa más részeire és az Egyesült Államok keleti részére. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, kb. 200.000 embert kellett kitelepíteni. A radioaktív hulladék kb. 60%-a Fehéroroszországot érintette.
A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt, az ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok melletti atomerőműben. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében az eddigi legsúlyosabb baleset. A védőépületek hiánya miatt radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa más részeire és az Egyesült Államok keleti részére. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, kb. 200.000 embert kellett kitelepíteni. A radioaktív hulladék kb. 60%-a Fehéroroszországot érintette.
A baleset hatására megkérdőjeleződött a szovjet atomenergia-ipar biztonságossága, ami évekre lassította fejlődését, a szovjet kormánynak pedig le kellett állnia a titkolózással. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország a mai napig érzi a katasztrófa hatását, nagy költségeket jelent a területek tisztítása, valamint az áldozatok egészségügyi ellátása. Nehéz megítélni, pontosan hány ember halálát okozta a katasztrófa, mert sokan csak később haltak meg a szövődményekben (pl. rákban, és vannak, akik még ma is élnek, de nem lehet eldönteni, betegségüket a katasztrófa okozta-e)
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 56 közvetlen áldozatot tart nyilván: 47 munkást és 9 gyermeket, akik pajzsmirigyrákban haltak meg, valamint úgy becsüli, hogy kb. 4000 ember fog még meghalni az ezzel kapcsolatos betegségekben. Ezeket az adatokat többek között a Greenpeace sem tartja pontosnak, 2006-ban a katasztrófa 20. évfordulója alkalmából rendezett kampányukra összefoglalót készítettek az egészségügyi hatásokról, ahol nagyságrendekkel több áldozatról írnak.
