Iskolai agresszió - nevelési tényezőkön múlik
Ha egy szülő nem akarja, hogy gyereke diáktársait gyötrő, zsarnokoskodó viselkedést vegyen fel, beszélgessen vele segítő módon, és ismerje meg gyereke barátait is - összegezték felmérésük eredményét dallasi kutatók az amerikai gyermekgyógyászati akadémiai társaságok Denverben megrendezett éves találkozóján vasárnap.
A tanulmányban egy országosan reprezentatív, telefonos felmérés adatait elemezve úgy találták, hogy vannak olyan nevelési tényezők, amelyek a családon belül növelik az esélyét, hogy iskolai zaklatóvá "növi ki" magát a gyerek, ám vannak megelőző hatású szülői viselkedési minták is. Az iskolai zaklatóknál az átlagosnál gyakoribbak a pszichológiai problémák, a tiltott anyagokkal való visszaélés, önértékelésük sokszor negatív.
Rashmi Shetgiri, a Texasi Egyetem munkatársa kutatócsoportjával 10 és 17 év közötti gyerekek szülei körében végzett felmérést, miközben gyűjtöttek adatokat a szülők mentális egészségéről és érzelmeiről is. A 2003-ból és 2007-ből származó adatokat összevetve arra a következtetésre jutottak, hogy az eltelt négy év alatt 23 százalékról 35 százalékra emelkedett azoknak a fiataloknak az aránya, akik gyötörték diáktársaikat, és erről a szülők is tudomást szereztek.
A zaklatóknál az átlagoshoz képest nagyobb arányban fordultak elő érzelmi, viselkedési és fejlődési problémák. Azoknak a szülőknek a gyerekei, akik bevallották, hogy gyakran mérgesek gyerekükre, vagy zavarja őket gyerekük viselkedése, nagyobb valószínűséggel vettek részt iskolai erőszakban. Szintén növelte a gyerek zaklatóvá válásának kockázatát, ha az anyának mentális egészségügyi problémái voltak. A másik oldalon az derült ki, hogy ha a szülők jó - "beszélő" - viszonyban voltak gyerekükkel és ismerték barátait is, akkor kisebb eséllyel vált iskolai agresszorrá a fiatal.
A konferenciáról a LiveScience című internetes tudományos portál számolt be.
Iskolai agresszió - nevelési tényezőkön múlik