A természetes ökorendszerek felszámolása a bioüzemanyagok előállítása érdekében súlyosbítani fogja a globális felmelegedést - figyelmeztetnek amerikai szakértők.
„Ha korlátozni akarjuk bolygónk felmelegedését, abszurd dolog átállítani az őstermészetet bioüzemanyagok termelésére” - állítja Joe Fargone, az egyik legfontosabb környezetvédő magánszervezet, a Nature Conservancy kutatója, a témával foglalkozó tanulmány egyik társszerzője.
„A jelenleg használt bioüzemanyagok kivétel nélkül a természet közvetlen vagy közvetett pusztításával járnak - hangoztatja a tudós. - A világ mezőgazdasága már hatmilliárd ember számára termel élelmiszert, a bioüzemanyagok termelése szükségszerűen azzal jár, hogy a természeti környezet még nagyobb részét használják majd kultúrnövények termesztésére.”
A tudósok számításai szerint az, hogy a természeti környezetet kukorica vagy cukornád termesztésére állítják át (hogy aztán ezekből a kultúrnövényekből etanolt, illetve például szójából dízelolajat nyerjenek), sokszorta - 17-szerestől 420-szorta - több széndioxid mennyiség kibocsátásával jár, mint amennyit a szénnek- és más fosszilis üzemanyagoknak bioüzemanyaggal való kiváltása megtakarít.
A megsemmisített fák és növények által tartalmazott, valamint az abban a földben lévő szén, amelyen ezek nőttek, széndioxid formájában a légkörbe kerül, és ez a folyamat több évtizedig, vagy akár több évszázadig tarthat - figyelmeztettek a tudósok.
„A kormányok nem hoztak létre olyan rendszert, amely a földtulajdonosokat a széndioxid kibocsátás korlátozására bírná, éppen ellenkezőleg, pénzügyi ösztönzést nyújtanak a bioüzemanyagok termelésére szolgáló kultúrák bevezetéséhez” - mutat rá Stephen Polasky, a Minnesota egyetem közgazdasági professzora, a tanulmány társszerzője.
A kutatók megjegyzik, hogy a kukoricából eredő etanol iránti növekvő egyesült államokbeli kereslet hozzájárul az amazoni őserdő fokozódó ütemű pusztításához Brazíliában. Az amerikai farmerek ugyanis annak érdekében, hogy ki tudják elégíteni az etanol iránti növekvő keresletet, az eddigiektől eltérően már nem váltogatják a kukorica és a szója termesztését földjeiken. Ez arra indítja a brazil gazdákat, hogy - az őserdei területek fokozott irtásával - nagyobb területen állítsanak elő szóját, hogy így használják ki a szója iránt megnőtt amerikai igényt.
A tanulmány szerzői azonban megjegyzik, hogy nem minden bioüzemanyag járul hozzá az éghajlat felmelegedéséhez, mert van olyan is, amely érintetlenül hagyja a természeti környezetet. Ilyen a mezőgazdasági hulladékokból, fafeldolgozás során keletkező fűrészporból és a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területeken termő fűféleségekből nyert bioüzemanyag.
„Ha korlátozni akarjuk bolygónk felmelegedését, abszurd dolog átállítani az őstermészetet bioüzemanyagok termelésére” - állítja Joe Fargone, az egyik legfontosabb környezetvédő magánszervezet, a Nature Conservancy kutatója, a témával foglalkozó tanulmány egyik társszerzője.
„A jelenleg használt bioüzemanyagok kivétel nélkül a természet közvetlen vagy közvetett pusztításával járnak - hangoztatja a tudós. - A világ mezőgazdasága már hatmilliárd ember számára termel élelmiszert, a bioüzemanyagok termelése szükségszerűen azzal jár, hogy a természeti környezet még nagyobb részét használják majd kultúrnövények termesztésére.”
A tudósok számításai szerint az, hogy a természeti környezetet kukorica vagy cukornád termesztésére állítják át (hogy aztán ezekből a kultúrnövényekből etanolt, illetve például szójából dízelolajat nyerjenek), sokszorta - 17-szerestől 420-szorta - több széndioxid mennyiség kibocsátásával jár, mint amennyit a szénnek- és más fosszilis üzemanyagoknak bioüzemanyaggal való kiváltása megtakarít.
A megsemmisített fák és növények által tartalmazott, valamint az abban a földben lévő szén, amelyen ezek nőttek, széndioxid formájában a légkörbe kerül, és ez a folyamat több évtizedig, vagy akár több évszázadig tarthat - figyelmeztettek a tudósok.
„A kormányok nem hoztak létre olyan rendszert, amely a földtulajdonosokat a széndioxid kibocsátás korlátozására bírná, éppen ellenkezőleg, pénzügyi ösztönzést nyújtanak a bioüzemanyagok termelésére szolgáló kultúrák bevezetéséhez” - mutat rá Stephen Polasky, a Minnesota egyetem közgazdasági professzora, a tanulmány társszerzője.
A kutatók megjegyzik, hogy a kukoricából eredő etanol iránti növekvő egyesült államokbeli kereslet hozzájárul az amazoni őserdő fokozódó ütemű pusztításához Brazíliában. Az amerikai farmerek ugyanis annak érdekében, hogy ki tudják elégíteni az etanol iránti növekvő keresletet, az eddigiektől eltérően már nem váltogatják a kukorica és a szója termesztését földjeiken. Ez arra indítja a brazil gazdákat, hogy - az őserdei területek fokozott irtásával - nagyobb területen állítsanak elő szóját, hogy így használják ki a szója iránt megnőtt amerikai igényt.
A tanulmány szerzői azonban megjegyzik, hogy nem minden bioüzemanyag járul hozzá az éghajlat felmelegedéséhez, mert van olyan is, amely érintetlenül hagyja a természeti környezetet. Ilyen a mezőgazdasági hulladékokból, fafeldolgozás során keletkező fűrészporból és a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területeken termő fűféleségekből nyert bioüzemanyag.
SB
