A Verespatak-törvény ellen tüntettek Szatmárnémetiben is

A Verespataki bánya-beruházás engedélyezése ellen tüntetettek közel 150-en.

Az ország számos nagyvárosában volt megmozdulás vasárnap a Verespatak-törvény ellen. A román kormány ugyanis a hét elején törvénytervezetet fogadott el a Verespatak térségében megvalósítandó arany- és ezüstérc-kitermeléssel kapcsolatos intézkedésekről. A törvénytervezet a külföldi beruházóval megkötendő új egyezmény elfogadásáról szól, ennek értelmében a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) többségi tulajdonosa több részletben ingyen átadja részvényei 5,69 százalékát a román állam által ellenőrzött kisebbségi tulajdonosnak, így a román állam részesedése eléri a 25 százalékot. A törvénytervezet kiemelt, nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítja a verespataki beruházást.

Verespatakon a kanadai többségi tőkével alapított RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját készül megnyitni, ahol ciántechnológiás eljárással akar 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni. A ciántechnológia miatt Romániában sokan ellenzik a vitatott beruházást, amelynek kezdeményezője mintegy 15 éve vár a jóváhagyásra.

A Szatmárnémeti tüntetők a Szamos nagyáruház előtt gyülekeztek, majd a régi városközpontban tettek egy kört a transzparensekkel, majd visszatértek az új főtérre, ahol a prefektúra bejáratánál álltak meg egy időre. A szatmáriak szerint az, hogy munkahelyeket teremt a cég, csak megtévesztés, hiszen az üzem beindításáig ugyan lesz szép számmal új munkahely Verespatakon, ám miután beindul a kitermelés, már nem lesz szükség a munkások többségére. A tüntetők a ciántechnológia miatti ökológiai katasztrófa miatt is aggodalmukat is fejezték, elmondva: a biztonságosabb technológiával történő kitermelés esetében több munkást is kellene foglalkoztatnia a Kanadában bejegyzett cégnek.