A Szatmárnémetiben található Kossuth-kertben álló Zöld Házban megtartott eseményt Békéssy Erzsébet, a Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója nyitotta meg. A résztvevők között volt többek között Cristian Sasu alprefektus valamint a Nyíregyházi Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság képviselői is.
Az üdvözlő beszédeket követően Stier Izabella, az ügynökség munkatársa mutatta be a nyíregyházi igazgatósággal közösen elvégzett kutatás eredményeit. A közel egy éven keresztül vett mintákat a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség és magyarországi laboratóriumokban elemezték. A víz minőségének állapota és a változása mellett figyelemmel követték a vízhozam alakulását is.
A tanulmány egyik legfőbb következtetése, hogy a „Szamos hossz-szelvényében a vizsgált időszak átlag koncentrációi meghaladták a víztípusokra vonatkozó jó állapot határértékeket. Időben vizsgálva a koncentrációk változását, látható, hogy június végétől a legkisebb koncentrációk is meghaladták a határértékeket (50-60 mg/l). Folyók esetén a lebegtetett és a görgetett hordalék tér- és időbeli megjelenése eléggé heterogén. A vízjárás, a vízsebesség, a meder morfológiája, csapadékviszonyok, antropogén hatások, folyószabályozás is befolyásolják úgy a szállított mennyiséget, mint a kiülepedést. A lebegőanyag szervetlen és szerves részecskékből áll. A lebegtetett hordalék mennyisége és szervesanyag-tartalma leginkább az évszaktól és a vízjárástól függ: a tavaszi és nyári áradások alkalmával jelentős mennyiségű szervetlen alkotót tartalmaz, a tavasztól őszig terjedő időszakban - főként alacsonyabb vízállásoknál - elsősorban a fitoplankton miatt a szerves anyag aránya nagyobb.
Kisvizes időszakokban a kevés lebegőanyag miatt sok fény jut a vízbe, ami kedvez az algák (és az őket fogyasztó szervezetek) szaporodásának, az pedig a lebegőanyag nagy szervesanyag-tartalmát eredményezi, a kis vízmennyiség miatt azonban az abszolút mennyiség kevés.
A vízi anyagforgalom szempontjából a nitrogén körforgása egy kritikus biogeokémiai folyamat. Az emberi tevékenységek számos módon és kedvezőtlenül befolyásolhatják a cikluson belüli arányokat. A felszíni vizekbe szervetlen és szerves nitrogén mezőgazdasági és ipari tevékenységből kerül. Ez történhet felszíni lefolyás révén, a felszín alatti vizeken keresztül illetve pontszerű szennyezőforrásokból. A nitrogén természetes úton a Cyanobactériumok nitrogén fixációja által kerül a vízbe.
A nitrogén ciklusban az átalakítási folyamatok jellemzően biológiai úton, speciális baktériumok közreműködésével történnek (nitrifikáló, denitrifikáló stb.). E folyamatok során keletkeznek az alga produkció szempontjából lényeges szervetlen formák. A tápanyag dúsulás következménye az eutrofizálódás, amelynek egyik formája az algák tömeges megjelenése (vízszíneződések, vízvirágzások). A vízi élővilág illetve a vizek hasznosítása szempontjából is számos kedvezőtlen hatása van ezeknek a folyamatoknak: pl. oxigénhiány,halpusztulás", áll a tanulmányban.
A kutatás bebizonyította azt is, hogy a Szamos vízminősége jelentős hatással van a Tiszára.