A Nobel-díjakról
A hétfőn kezdődő héten jelentik be a Nobel-díjak kitüntetettjeinek nevét. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának ismertetése a világ legrangosabb tudományos kitüntetéséről.
Inventas vitam iuvat excoluisse per artes - szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni: ez a latin nyelvű mondat olvasható a Nobel-díj kitüntetettjeinek ajándékozott érmén. A díj alapítója a kalandos életű svéd robbanóanyag-gyáros, Alfred Nobel volt, aki mesés vagyonát a dinamit feltalálásával alapozta meg. Nobel azon kevesek közé tartozik, akik még életükben elolvashatták nekrológjukat, de ez nem szolgált örömére. Több lap ugyanis 1889-ben bátyja halálakor őt búcsúztatta, igen kevésé hízelgő szavakkal. Nobel átgondolta életét és úgy döntött, vagyonát a béke céljaira és az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja.
1895. november 27-én kelt, svéd nyelven írt végrendeletében így rendelkezett: "A tőke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tették. ...egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette vagy találmányt alkotta meg a fizika területén, egy rész annak, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesítést produkálta, egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette a fiziológia vagy az orvostudomány körében, egy rész annak, aki az irodalomban a legkiválóbb idealista irányzatú művet alkotta, s végül egy rész annak, aki a legtöbbet vagy legjobbat tette a népek testvérisége, az állandó hadseregek leszerelése vagy csökkentése és a békekongresszusok rendezése vagy előmozdítása érdekében." (Érdekesség, hogy Nobel a közhiedelemmel ellentétben nem volt békeharcos, egyszer azt mondta: "dinamitgyáraim hamarabb véget vetnek a háborúknak, mint a békekonferenciák".)
A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából a svéd központi bank alapította, elnevezése hivatalosan: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja.
A fizikai, a kémiai és a közgazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a Stockholmi Károly Egyetem, az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a Nobel-békedíjat a Storting, a norvég parlament képviselőiből alakult öttagú bizottság ítéli oda (A díj alapítása idején Norvégia és Svédország uniót alkotott). Ezen intézményekhez február 1-jéig kell a jelöléseknek befutniuk, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra.
A díjakat 1901 óta osztják ki Nobel halálának évfordulóján, december 10-én (több év is akadt, amikor erre nem került sor, ezek nagy része az első és a második világháború idejére esett). A kitüntetettek egy 18 karátos aranyból készül és 24 karátos arannyal bevont érmet, egy oklevelet és nem utolsósorban egy csekket kapnak. A díj átvétele határidőhöz kötött, ennek elmúlta után csak az érem és az oklevél jár, a pénz nem. A kitüntetettek fél évszázadig egyre kisebb pénzösszeggel gazdagodtak, mert a végrendelet értelmében a vagyont nem lehetett befektetni. Erre 1953 óta van lehetőség, az összeg nagysága azóta a Nobel-alapítvány bevételeinek arányában változik, idén nyolcmillió (adómentes) svéd korona lesz.
A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, a Nobel-békedíjat pedig nemzetközi szervezetek is megkaphatják. Elvileg csak élő személyeket tüntetnek ki, kivételt kétszer tettek: az irodalmi díjnál Erik Karlfeldt svéd költő, a Nobel-békedíjnál a szintén svéd Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár esetében. A tavalyi évben a kanadai Ralph Steinman, aki megosztva kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat, a kitüntetés bejelentése előtt három nappal meghalt, de a díjat nem vonták vissza.
A Nobel-díjnak 1901 és 2011 között összesen 853 kitüntetettje volt, közülük 44 a nő és 23 a szervezet. A kitüntetettek átlag életkora 59 év, a díjazottak közül a legfiatalabb a brit Lawrence Bragg volt, aki a fizikai Nobel-díjat 1915-ben 25 évesen kapta meg, a legidősebb pedig az amerikai Leonid Hurwicz, aki 2007-ben 90 évesen nyerte el a közgazdasági Nobel-díjat. A ma élő legidősebb Nobel-díjas a 103 éves olasz Rita Levi-Montalcini, aki 1986-ban kapott orvosi Nobel-díjat. Háromszor (a Nobel-békedíjjal) csak a Nemzetközi Vöröskeresztet tüntették ki. Öten vannak, akiket két Nobel-díjjal tüntettek ki, közülük az amerikai Linus Pauling az egyetlen, aki mindkettőt mással meg nem osztva kapta (a kémiai Nobel-díjat 1954-ben, a Nobel-békedíjat 1962-ben).
