A Kölcsey pillérei
Az elmúlt években nagyon sokan cikkeztek, s mondtak véleményt a Kölcsey további sorsáról. A küszöbön álló költözés megzavarhatja az intézmény további működését, beszűkítheti a régióban betöltött szerepét, lehetetlenné teheti felvállalt hivatásának betöltését.
A felsorolt negatív hatások elkerülése végett szükségesnek tartom a rendelkezésünkre álló erőforrások feltérképezését, hogy adott esetben ezeket maximálisan fel lehessen használni, s a visszahúzó erőket semlegesíteni. A felsorolásban első helyre tenném mindenek előtt a humán erőforrások különböző formáit, a jól képzett és hivatása magaslatán tevénykedő tantestületet, valamint az elvárásokhoz alkalmazkodó diákságot. Továbbá feltétlen kiemelném a belvárosban található épületegyüttest, amelyben az elkövetkező években működni fogunk, az aránylag jó anyagi felszereltséget, a tanszerek bőségét, a kicsiny, de funkcionális tornaterem létét.
Mindezek biztosítékai a költözés utáni Kölcsey további sikeres műkődésének.
A felsorolásban szándékosan hagytam ki egy észrevétlen, de annál fontosabb „szereplőt", a bentlakást. Az 1948 - ban létrejött állami iskolának nem mindig volt saját bentlakása, s a jelenleg működő internátus 1977 - ben jött létre, egy, a Lükő Béla 12 szám alatt valamikor bérlakásként és kenyérgyárként is működő épületben. Bentlakásunk eleinte csak lányoknak biztosított szállást, de az 1990 - et követő években, különböző okok miatt, vegyes lett, vagyis az illetékes szervek jóváhagyásával fiúk és lányok elszállásolására kapott engedélyt.
Eleinte kizárólag iskolánk vidékről származó diákságának bentlakásaként működött, napjainkban azonban, a demográfiai zuhanás következtében másokat is elszállásolunk, de a sorrendben mindig szem előtt tartjuk a testvériskolák igényeit: Református Gimnázium, Tanítóképző, s eleinte a Hám János diákságát is fogadtuk, fogadjuk. A létszám további csökkenése miatt a fennmaradó helyeket kénytelenek voltunk más iskolákból származó diákoknak kiadni.
Ezeket a kompromisszumokat nehezen hoztuk meg, de a mindenáron való fennmaradása érdekében meg kellett hoznunk.
Miért ragaszkodunk ennyire bentlakásunk megmaradásához?
Az oktatási intézmény bentlakása
Régiónkban betöltött vezető szerepünk elképzelhetetlen a bentlakás nélkül. Iskolánk diákjai között szép számmal találhatók Máramarosból, Biharból vagy a Szilágyságból származó tanulók, de esetenként Arad megyéből is jöttek hozzánk diákok.
Adataink szerint az utóbbi években a beiskolázott IX. - es diákok közel 50% - a vidékről származik.
A bentlakás hozzájárul az esélyegyenlőség biztosításához. Bentlakás nélkül kulturális és tudományos rendezvények, országos olimpiászok és egyéb tantárgyversenyek megszervezése költségesebb és körülményesebb lenne.
A bentlakás hozzájárul az órákon túli tevékenységek növeléséhez és az önfinanszírozási lehetőségek bővítéséhez.
Nehézségeink között elsősorban a múltban természetesnek tartott állami támogatás beszűkülését, megvonását tartom. Az anyagi költségek finanszírozása az elmúlt években teljesen elmaradt, mivel megyénkben bevezették a fejkvótarendszert.
A dolog orvoslása érdekében a Hám János Iskolaközpont és a Johann Ettinger Német Líceum vezetőivel összefogva beadványt juttattunk el megyénk vezetőihez és a Kormányhoz is.
A nehézségek tömkelegét tovább növelik a napjainkban kilátásba helyezett intézkedések, például az, hogy a bentlakás személyzetének fizetését tovább már nem folyósítja az állam.
Ezek a körülmények nagyban meg fogják nehezíteni bentlakásunk életét, de eltökélt szándékunk annak megmentése. Mindent el fogunk követni, hogy továbbra is fennmaradhasson, hogy a távolabbi helységekből származó diákok számára esélyegyenlőséget biztosítson, s ezzel nyomósan hozzájáruljon iskolánk diáklétszámának fenntartásához.
Elek Imre
Igazgató
