A 2012-es Annapurna-expedícióról számolt be Erőss Zsolt

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület meghívására Erőss Zsolt a 2012-es Annapurna-expedícióról tartott bemutatót december 2-án, a szatmárnémeti „Hám János" Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében.

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület meghívására november 19. és december 3. között Erdélybe látogatott Erőss Zsolt hegymászó, aki ezúttal az idei, Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozat keretében szervezett Annapurna-expedícióról tartott vetítéssel egybekötött bemutatót.

December 2-án, vasárnap este a szatmári közönség hallgathatta meg a hegymászó beszámolóját és láthatta azt a filmet, amelyet a túra során készítettek az expedíció tagjai.

Mint ismeretes, 3 nyolcezres csúcson nem lobogott még a magyar zászló, a legnehezebbnek tartott K2-n, a legnehezebben megközelíthető Kangcsendzöngán s a legveszélyesebb Annapurnán. Ez az expedíció bár kudarcba fulladt, mégis nagy élményt jelent a magyar hegymászók számára.

Az Annapurna a legkevesebbet mászott 8000-es: 2007-ig bezárólag 153 megmászása volt. A hegy eddig közel hatvan áldozatot szedett, aminek legfőbb oka a függőgleccserek borjadzása és az aktív lavinatevékenység.



Hosszú utazás után, március végén az expedíció tagjai Katmanduba érkeztek, ahol minden a hegyekről, a Himalájárol szólt. Amint nézegették az Annapurnaról szóló képeket, leírásokat, könyveket, és beszélgettek a hegyi emberekkel, egyre inkább tudatosodott bennük, hogy milyen nagy feladat áll előttük.

Az első magyar Annapurna-expedíció tagjai (Kollár Lajos, Erőss Zsolt, Mécs László, Horváth Tibor, Földes András) mellett 9 túrázó vágott neki a 15 napos kalandnak. Számukra kiváló akklimatizációs lehetőséget nyújtott az 5400 m-es Thorung-hágón való átkelés, valamint az onnan elérhető Thorung-csúcs (6144 m) megmászása. Az expedíció tagjai 10 nap meneteles után Letenál befordultak az Annapurna északi alaptábora felé, hogy további 3-4 nap gyaloglás után megkezdhessek a tényleges hegymászást.

Április 7-én az expedíció tagjai tibeti kultúrájú, etnikumú területre léptek, ugyanis a meredek hegyoldalban egymáshoz épült, lapos, agyag tetejű házak ősi és spirituális hangulatot árasztottak a sok imazászlóval, imamalommal, sztúpával és természetesen az autentikus helyi lakosokkal együtt.

„Alaptáborunk alacsony fekvése, valamint az Annapurna-körön szerzett akklimatizációnk - mely során 5600 méterig emelkedtünk - lehetővé tette, hogy ne kelljen sokat időznünk, és elindulhassunk a felső táborok felé. Közben változatos történésekről értesültünk odafentről: az alacsonyabban fekvő 3-as tábor (6400 m) néhány sátrát egy lavina uszálya érintette" - magyarázta Zsolt.

Bár a csapat több akklimatizációs kirándulást is tett, de 6800 méteren úgy Zsolt, mint Tibor akklimatizációja elégtelen volt, ezért Tibor leereszkedés mellett döntött. A 6800 méteres táborból lejövet, egy szombat délutáni rádiós helyzetjelentés után Tibor többet nem jelentkezett. A későbbiekben kiderült, hogy a 2-es és a 3-as tábor között, az útvonal legveszélyesebb szakaszán egy nagy erejű jéglavina elsodorta.

A 2012-es magyar Annapurna-expedíció tagjai miután elbúcsúztak mászótársuktól és barátjuktól, a 4200 méter magasan álló alaptáborból Tatopaniba repültek helikopterrel. Az expedíció sikertelenségének oka elsősorban az akklimatizáció hiánya volt, amire egyébként lett volna megoldás - mondta el a hegymászó.

A bemutató után Erőss Zsolt készséggel válaszolt a közönség kérdéseire és az érdeklődők az EKE kiadványai mellett megvásárolhatták a hegymászó 2013-as falinaptárát. A következő és egyben az utolsó erdélyi bemutatóra december 3-án, hétfőn kerül sor Nagykárolyban.