Az amerikai földtani intézet (USGS) adatai szerint a rengés fészke a tengerfenék alatt 33 kilométerrel volt, mintegy 495 kilométerre Aceh tartomány fővárosától, Banda Acehtől. A hawaii bázisú Csendes-óceáni Szökőár-előrejelző Központ szerint a nagy erejű földmozgás 17 centiméteres vízszintemelkedést idézett elő az Indiai-óceánon. A rengést Szingapúrban, Thaiföldön, Malajziában, Srí Lankán, Bangladesben és Indiában is érezni lehetett, és sok helyen pánikot okozott. Malajzia nyugati partvidékén a városok toronyépületei egy percen át kilengtek; Srí Lankán és a Maldív-szigeteken kiürítették az épületeket és a strandokat, s felkészültek az esetleges katasztrófavédelmi feladatokra.
Aceh tartományban a földmozgást követően az emberek fejvesztve hagyták el otthonaikat, és többnyire autóval vagy motorbiciklin igyekeztek a parttól minél távolabbi, biztonságos helyre menekülni, felkészülve a legrosszabbra, a 2004-es december 26-i pusztító szökőár megismétlődésére.
"Mivel érdemeltük ezt ki?" - tette fel a kérdést Aisyah Husaini, az egyik helyi lakos, akiben - a többi acehi lakoshoz hasonlóan - még élénken élnek a szüleit és fiát is halálba rántó 2004-es cunami emlékei. Az indonéziai katasztrófavédelmi hivatal egyik szóvivője arról számolt be, hogy a földmozgás áramszünetet okozott, és forgalmi dugók alakultak ki, miközben mindenki próbálta a város magasabban fekvő pontjait elérni.
Az amerikai földtani intézet közlése szerint a második nagy rengés (közép-európai idő szerint) délután háromnegyed egykor történt, mindössze 16 kilométer mélységben, Banda Acehtől 615 kilométerre, nagyjából azon a területen, ahol két órával korábban az első. Az indonéz földtani intézet előbb 8,1-es, majd 8,3-es utórengésről számolt be, s két órával meghosszabbította a szökőárriadót - egy helyi illetékes pontosítása szerint az ország nyugati részén lakók számára, ami Szumátrán kívül a Mentawai-szigeteket is jelentette. Az intézet 80 centiméteres vízszintemelkedést mért Acehtől nyugatra és északra.
Az Indiai-óceán térségének számos országa adott ki szökőárriadót, köztük India - a hozzá tartozó Andamán- és Nicobar-szigetek közel vannak Indonéziához -, de még olyan, messzebb fekvő afrikai országok is, mint Kenya és Tanzánia.
A Csendes-óceáni Szökőár-előrejelző Központ később bejelentette, hogy az egész indiai-óceáni térségben feloldotta a cunamiriadót. "A most regisztrált kilengések arra utalnak, hogy a veszély szinte az összes érintett régiót illetően majdnem vagy teljesen megszűnt" - közölte a hawaii hatóság. A korábban kiadott szökőárriadót lefújta Indonézia, az Egyesült Államok, Srí Lanka és India is.
Szakértők szerint ez a mostani földrengés nem idézhetett volna elő a 2004-eshez hasonló szökőárt, mivel a súrlódás és a rengés horizontálisan történt, nem pedig vertikálisan. Előbbi esetben a föld tektonikus lemezei egymásnak csúsznak, "csupán" rezgést okozva a vízben, míg utóbbi esetben történik az, hogy a tengerfenék hatalmas víztömegeket megmozgatva függőleges irányban elmozdul, s nagy sebességgel haladó tornyosuló hullámokat indít a part felé.
Roger Musson, a brit földtani intézet szeizmológusa, aki a szumátrai törésvonalakkal foglalkozik, elmondta, hogy amikor értesült a földrengésről, egyből a legrosszabbra gondolt. "De amint rájöttem, milyen jellegű volt a rengés, már sokkal jobban éreztem magam" - tette hozzá.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) közlése szerint a térségben - a 2004-es cunamit követően - kiépített kommunikációs rendszer megfelelően működött. "A felvételeink tanúsága szerint a régió szökőárveszélynek kitett országaiban a nemzeti meteorológiai szolgálatok öt percen belül megkapták a figyelmeztetést" - mondta el Maryam Golnaraghi, a WMO katasztrófakockázat-csökkentési programjának vezetője.
Indonézia partjai közelében 2004. december 26-án 9,1-es erősségű rengés volt, amely cunamit indított el az Indiai-óceánon. A szökőárban mintegy 230 ezer ember halt meg, csaknem háromnegyedük Acehben.
Indonézia a csendes-óceáni "tűzgyűrű" része, ahol a tektonikus lemezek ütközése gyakran vált ki szeizmikus és vulkáni tevékenységet.