A legsérülékenyebb ökoszisztémák a sarkvidékek, a mangrovék, a korallzátonyok, a tundra és a tajga, a hegyvidékek és a mediterrán vidékek élővilága. A klímaváltozás a legnagyobb károkat várhatóan az Északi-sark környékén, Afrika Szaharától délre fekvő területein, az ázsiai nagy folyók deltáiban és a szigetvilágokban fogja okozni – először. Már a 2-3 °C-os hőmérséklet-emelkedés is olyan mértékben megváltoztathatja az Észak-Atlanti- és a Golf-áramlatot, ami rendkívüli átrendeződéseket jelenthet az egész bolygó élővilágában.
Jelentős veszélyek fenyegetik az embert is. Az éghajlatváltozás következményeként egyre többeket fog fenyegetni a vízhiány, az éhínség és az alultápláltság, vagy a már legyőzöttnek hitt fertőző betegségek új támadása. A hőhullámokkal, viharokkal, tűzesetekkel, árvizekkel kapcsolatos halálozások és megbetegedések száma is várhatóan jelentősen növekszik majd. A szűkülő erőforrásokért pedig egyre gyakoribbak lesznek a konfliktusok.
Sok mindent tudunk már az éghajlatváltozás okairól és a következményeiről. Azonban még sok kérdés továbbra is nyitott és a tudósok is csak találgatnak. Nem tudjuk például, hogy a klímaváltozás, a környezetszennyezés és más ember okozta változások együttesen milyen visszafordíthatatlan hatásokat fognak eredményezni, milyen egymást erősítő folyamatok indulhatnak be.
Másoktól, más élőlényektől nem várhatunk segítséget, nekünk, embereknek kell megváltoznunk ahhoz, hogy száz év múlva, 2108. április 22-én unokáink ne betegen, éhesen és szomjasan emlékezzenek az egykori Élő Bolygóra és olyan, addigra csak képeskönyvekben létező fogalmakra, mint a korallok vagy jegesmedvék.
WWF