2012, London - Harmadszor

A brit főváros - egyáltalán nem akaratán kívül, hiszen többször is jelentkeznie kellett a sportdiplomáciai diadal érdekében - különleges világcsúcsot állított fel már jóval az előtt, hogy július 27-én elkezdődik az augusztus 12-ig tartó, sorszáma szerint XXX. nyári olimpia. Az tudniillik korábban még egyetlen metropolisznak sem sikerült, hogy három ilyen sportolói csúcstalálkozónak is otthont adjon. London 1908 és 1948 után fogadhatja 2012 nyarán újfent a földkerekség legkiválóbb versenyzőit a négyévenkénti összejövetelek idei színhelyén. A három londoni olimpiával foglalkozó sorozatunk befejező részében a harmadik szigetországi ötkarikás játékokról lesz szó.

Valódi hamisítványok

Korunk egyik kórtünetének is nevezhetnénk az alig több mint egy hónappal a nyitány előtti londoni bejelentés lényegét: az illetékes brit hatóságok nagy mennyiségű hamisított árut foglaltak le az elmúlt hetekben a játékokkal kapcsolatos ellenőrzések eredményeképpen. Az olimpia logójával ellátott sporttáskák és öngyújtók ezreit, talmi sportcuccok, világmárkák utánzatainak tömkelegét vonták ki az illegális forgalmazás láncolatából. A hamisítványáradat újabb jele volt annak, hogy az olimpia alaposan "elkereskedelmieskedett", a világpiac részévé vált, még pontosabban: a csalók ugyancsak globalizálódott hálózata intenzíven rátelepült az ötkarikás játékok amúgy üzletként is működő territóriumára.
"Súlyos bűntettről van szó - kommentálta a hírt Damian Green, az Egyesült Királyság belügyminisztériumának szóvivője. - Olyanról, amely a becslések szerint 1,3 milliárd fontnyi kárt okoz gazdaságunknak évente."

Horribilis pénzek, gigantikus létszámok

A csempészáruk lefoglalása és a hasonló sikeres hatósági akciók nemcsak nemzetgazdasági, hanem az olimpiarendezés oldaláról közelítve kifejezetten nemzeti érdekből is fontosak, hiszen a játékokkal kapcsolatos termékek - így alapvetően a belépők, a szuvenírek - eladása durván 2 milliárdos bevételt jelent. Annak fényében különösen tetemes ez a summa, hogy a 2012-es londoni olimpia összköltsége becsült adatok szerint 11 milliárdra, de még hivatalosan is 9,3 milliárd fontra rúg.
Ez utóbbi számok okkal minősíthetők horribilisnek, különösen, ha azt vesszük, hogy az első, 1908-as, majd az 1948-ban rendezett második londoni olimpia kiadásai is csupán töredékét teszik ki az idén esedékes harmadikénak.

Persze a fizetnivalók folyamatosan nőttek, azzal összefüggésben is, hogy egyre több sportoló indult a játékokon. A múlt század eleji ötkarikás csúcson valamivel több mint kétezer versenyző volt jelen 22 országból, majd ehhez képest kétszer annyian versengtek a második világháború utáni első nyári olimpián, ahol pedig már egy híján hatvan nemzet reprezentánsai vettek részt.



Most július 27. és augusztus 12. között a brit fővárosban csak azért lesznek - és küzdenek meg 26 sportágban 302 bajnoki címért - 10 és fél ezren a sportolók, mert éppen az elviselhetetlenné vált létszám miatt (2008-ban Pekingben már 11 ezernél is több sportoló állt rajthoz, a gigantizmus plafonját is áttörve) maximálták a mezőny nagyságát. Viszont amíg a kínai fővárosban 204 ország képviseltette magát, 2012-ben, Londonban ennél is több nemzet képviselőit köszönthetik majd az ünnepélyes bevonuláskor a kelet-londoni vadonatúj, nyolcvanezres Olimpiai Stadionban, amely a játékok központi intézménye lesz. A nyitó- és záróünnepség mellett itt rendezik meg az atlétikai versenyeket is.

Fenséges pillanatok

A nyitóceremónia a hagyományok jegyében zajlik majd, amennyiben másolja a korábbi "fenséges" körítések forgatókönyvét. Legfőképpen abban, hogy miként 1908-ban VII. Edward, 1948-ban pedig VI. György király adott hivatalosan is zöld utat a játékoknak, az idén nyáron - dédnagyapját és apját követve - II. Erzsébet nyitja meg az olimpiát. Ezt a britek összekötik egy különleges ünneppel, amit a gyémántjubileum jelent: nevezetesen az, hogy 85 esztendős uralkodónőjük éppen hatvan éve ül a trónon.
A látványosságnál maradva, az első londoni játékokról még nem lehetett televíziós közvetítés, az 1948-asról viszont már 64 órányi adásban számoltak be az összesen több mint félmillió nézőnek.
A 2012-es minden idők csúcsát ígéri, amennyiben legalább 200 országban, a becslések szerint megközelítőleg négymilliárd ember követi majd nyomon az összesen ötezer órásra tervezett közvetítéseket.

Hatezernél is több doppingvizsgálat lesz

Azt sem illendő azonban elhallgatni, hogy bizony akadtak olimpiai mélypontjaink, és nem is elsősorban a várt medálmennyiség elmaradása miatt. Hanem mert több érmünket is vissza kellett adnunk, mivel nem becsületes úton jutottunk hozzá. Nevezetesen a 2004-es athéni olimpián adtuk a doppingoláson rajta vesztettek társaságának igen jelentős részét, és azóta a diadalok elvárásánál is fontosabbá vált, hogy amit versenyzőink elérnek, azt tiszta eszközökkel, fair felkészüléssel tegyék - Londonban is.

Ahol várhatóan minden idők legszigorúbb, legalábbis annak meghirdetett doppingellenőrzési programját valósítják meg az arra illetékesek. A WADA, a fele részben kormányok, fele részben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság pénzelte Nemzetközi Antidopping Ügynökség emberei - a késő nyári időpontban esedékes paralimpián végzendő tesztekkel együtt - 6250 vizsgálatot valósítanak majd meg. Ez átlagosan napi több mint 400 mintavételnek felel meg, amire egyetlen korábbi olimpián sem volt példa.



Athéni skandalumunk óta a MOB - nagyon is érthetően - megengedhetetlennek tartja, hogy újabb magyar doppingeset kavarjon botrányt az ötkarikás játékokon, így a brit fővárosban is. Az előírás szerint a felvilágosítást-megelőzést célzó kampány mellett a londoni versenyekre készülő sportolóink mindegyike legalább három - de akad majd olyan is, ígérték az illetékesek név említése nélkül, aki tizenhárom (!) - ellenőrzésen esik át, mielőtt repülőre ül a csapat tagjaként.
A netán mégis a rossz utat választók a szégyen mellett azt is kockáztatják, hogy aki a mieink közül az olimpián doppingvétséget követ el, örökre kizárja magát az ötkarikás mozgalomból. Magyarul: több olimpián nem vehet részt.

Nem kizárhatóak a terrorcselekmények

Az általános doppingveszélyen kívül más is fenyegetheti a londoni olimpia minden érintettjét, sportolót, sportvezetőt, újságírót, sportdiplomatát, szakvezetőt, házigazdát és vendéget egyaránt: a terrorizmus.
Az ördög falra festése nélkül is megállapítható: az angol földön (is) elkövetett ilyen-olyan szélsőséges akciók, robbantások, merényletek eleve egyértelművé tették már, hogy iszlám fanatikusok akár a nyári olimpiát is galád célok szolgálatába állíthatják. Vagyis terrorcselekményekre is fel kell készülniük a házigazdáknak, akik hatalmas erőket mozgósítanak a biztonság érdekében.

Májusban például nyolcnapos, nagyszabású gyakorlatot tartottak Londonban az átfogó védelemre kidolgozott katonai intézkedési tervek afféle főpróbájaként. A királyi haditengerészet helikopterei éppúgy részt vettek a manőverekben, mint a brit királyi légierő harci repülőgépei, mi több, a főváros légterét felügyelendő rakétaütegeket is felvonultattak. Emellett méretes élő erő is szolgálatba ált: hadosztálynyi katona - több mint tizenháromezer fegyveres - is ügyel majd az olimpia biztonságára. Őszintén reménykedünk benne: aranyérmet érő lesz majd az efféle teljesítmény is, amely a terror elhárítását célozza.

Mert miközben a sportolók négyévenkénti nagy találkozója a világ egyik legbékésebb eseménye is hivatott lenni, napjaink valóságához, az ötkarikás játékok képéhez sajnálatos módon a terrorveszély kiiktatására hivatott armadák hadba állítása is hozzátartozik - hovatovább "kötelező" jelleggel...