Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2008-at a Burgonya Nemzetközi Évének nyílvánította.Az ENSZ 2008-at a Burgonya Nemzetközi Évének nyilvánította, de emellett idén is zászlajára tűzte a delfinek védelmét és a sarkvidékkutatást. Az egyes évek tematizálása nemzeti és nemzetközi szinten egy-egy kérdéskör fontosságára kívánja felhívni a figyelmet rendezvényekkel, akciókkal és kutatásokkal.
Mit hoz az idei év? Talán sok sajtos chipszet, abból kiindulva, hogy az ENSZ 2008-at a Burgonya Nemzetközi Évének választotta, Görögországban pedig a Feta Éve lesz az idei. Persze a témaválasztással a nemzetközi szervezetnek ennél kicsit komolyabb céljai is vannak. Mégpedig az, hogy mind nemzeti, mind nemzetközi szinten az adott évben nagyobb hangsúlyt helyezzenek a választott témára különféle tájékoztató rendezvényekkel, akciókkal, kutatásokkal, esetleg jogszabályokkal.
A krumpli évét a perui kormány javasolta az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének (FAO) konferenciáján 2005 novemberében. A krumplira kivételesen nem azért eset a választás, mert veszély fenyegetné a fajt, hanem éppen ellenkezőleg: a burgonya, mint táplálék jelentőségére szeretnék felhívni a figyelmet. A krumpli egyike a legszélesebb körben előforduló termesztett növényeinknek, amely a világ számos területének élelmezési problémáját enyhíti.
A burgonyát az Andokban már nyolcezer évvel ezelőtt fogyasztották, Európába a 16. században a spanyol gyarmatosítók révén került, innen terjedt el aztán rövid időn belül a világ más tájaira is. Napjainkban közel 200 ezer négyzetkilométernyi területen termesztik. A betakarítás utáni tiszta tömeget tekintve a negyedik helyen áll a világranglistán. Az ENSZ adatai szerint 2006-ban 315 millió tonnát termeltek belőle, ennek felét a fejlődő országokban. Előnye, hogy zord éghajlati adottságok esetén is viszonylag nagy hozamot biztosít kis területen.
Az ENSZ emellett az idei évet a Higiénia valamint a Nyelvek Nemzetközi Évének is nyilvánította. Az előbbi ötletet az a tény adta, hogy a világ népességének mintegy 41 százaléka (2,6 milliárd ember) nem jut hozzá az alapvető higiéniai szolgáltatásokhoz, miközben például a megfelelő illemhely és tisztálkodási lehetőség hiánya számos egyébként könnyen megelőzhető betegség kialakulásához vezet. Többek között az ENSZ Millenniumi céljai között is szerepel, hogy az alapvető higiéniai szolgáltatásból kiszorult népesség arányát 50 százalékkal kell csökkenteni 2015-re.
