1956 Erdélyé is

„1956 nem csupán Magyarország forradalma, hanem Erdélyé, sőt, Romániáé is – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök pénteken, Kolozsváron, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából szervezett gálaesten. Az RMDSZ által megrendezett, nagyszámú közönséget vonzó eseményen erdélyi és magyarországi közéleti személyiségek, valamint a forradalom romániai áldozatai jelenlétében emlékeztek meg 1956. romániai és magyarországi forradalmi eseményekről.

A rendezvény díszvendége Dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke volt, aki magyar állami kitüntetéseket adott át az 1956-os forradalom erdélyi hőseinek.

Ünnepi beszédében Markó Béla kifejtette: az 50 évvel ezelőtt kirobbant szabadságharc ma is folyik. 1956-ban tulajdonképpen Európában a 20. század második felének leghosszabb forradalma indult el, amely átnyúlik a 21. századra is. Egyfajta késleltetett robbanásról beszélt, utalva arra: Magyarországon akkor omlott össze visszavonhatatlanul a Kádár-rendszer, amikor azt a hazugságot, hogy 1956 ellenforradalom volt, nyilvánosan cáfolni kezdték. „1956 nem csupán Magyarország forradalma, hanem Erdélyé, sőt, Romániáé is, sem határőrök, sem szovjet tankok nem tudták ezt megakadályozni. A megtorlás kegyetlen volt itt is, ott is" – jelentette ki. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: itt az ideje, hogy teljes egészében magunkénak, a mi forradalmunknak, a mi szabadságharcunknak is tekintsük ezt a látszólag néhány napos, de valójában fél évszázados forrongást, a lelkek forradalmas felszabadulását. "Mi mindent megérzünk, ami Magyarországon fáj!... Legfeljebb azt kérdezhetnénk, hogy Magyarország is érzi-e igazán, megérzi-e, ha nekünk fáj valami. Most például, amikor önnön tekintélyét rombolja, érzi-e, hogy ez nekünk nem csak fáj, de politikailag nagyon rossz is?" - mondta "Legyen a miénk végre 1956, legyen mindannyiunké ez a hosszú-hosszú forradalom" - zárta beszédét Markó Béla.

„Mindannyian lelkünkben érezzük 1956 nagy tragédiáját" – mondotta Dr Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke, hozzáfűzve: a forradalom tulajdonképpen „győzedelmes vereség", hiszen alapjaiban rengette meg a világot, és tette lehetővé a kommunizmus illúziójával való leszámolást. A politikus hangsúlyozta, a történésekhez hozzátartoznak a határon túli események, a kisebbségi magyarság szolidaritási megnyilvánulásai is, hiszen október 23-a után Erdély elnyomott népében is felcsillant a remény. - Magyarország számára fontos Románia mielőbbi sikeres euro-atlanti integrációja, ebben látja a két ország és nemzet közös jövőjét, erre kötelez 1956 öröksége is – szögezte le.

A beszédek után Szili Katalin átadta a magyar állami kitüntetéseket annak a hét erdélyi személyiségnek, akik az ’56-os forradalmat és szabadságharcot követő romániai megtorlásoknak voltak az áldozatai. A kitüntetettek életútját összefoglaló laudációt dr. Cseh Gusztáv Áron főkonzul mondta. Ezek után a kolozsvári magyar főkonzul felolvasta annak az ötvenöt személynek a nevét, akiket az események ötvenedik évfordulója alkalmával alapított Szabadság Hőse Emlékéremmel tüntettek ki. Az emlékest során Hatházi András színművész előadásában meghallgatták Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét, majd a Kolozsvári Magyar Opera ének- és zenekara közreműködésében felhangzott Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című műve.