A beemelése során azonban kiderült, hogy ez a példány is hibás, egy baleset során megrepedt. A készítők áthidalták a problémát: egy rövidebb nyelvet tettek be, amely nem érte el a repedést. A harang végül 1859. július 11-én próbálhatta ki hangját: Händel Messiásának néhány taktusa után ütötte el először az órát. A nagyharang, közkedvelt nevén a Big Ben méltóságteljesen csak kerek órákon üt, a negyedórákat felváltva kisebb harangok ütik el. (Angliában egy ennél nagyobb harang van a Szent Pál székesegyházban.)
A harang mellé monumentális óra került, amelynek percmutatója 4,25 méter hosszú. A becenevekre fogékony londoniak a harangot, majd az órát, s végül a tornyot is Benjamin Hall közmunkaügyi kormánybiztosról nevezték el Big Bennek.
Százötven éve kondult meg először London egyik jelképe, az óratorony nagyharangja
