A Mozilla-projekt idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját - ajándékként a felhasználókat lepik majd meg az ingyenes Firefox-böngésző új verziójával. Addig is tekintsünk vissza az internet történelmének fontos fejezetére.
A Mozilla Alapítványnak minden oka megvan az ünneplésre: a Firefox, Thunderbird és egyéb szoftverek mögött álló közhasznú egyesület ezekben a napokban ünnepli a 10. születésnapját. 1998-ban senki nem gondolta volna, hogy egy olyan kis szoftverprojekt, melyen kezdetben csak néhány önkéntes dolgozott, ekkora befolyást gyakorolhat az internetes társadalomra.
10 év alatt azonban megszilárdult a Mozilla fejlesztőinek szerepe: az ingyenes, nyílt forráskódú Firefox böngésző piaci részesedése ma már két számjegyű, és jelentős konkurenciát jelent az Internet Explorert kiadó, piacvezető Microsoftnak. Számos internetező választja már a Firefoxot - gyakran barátok, ismerősök tanácsára -, mivel ez biztonságosabb, és kevesebbszer omlik össze, mint a szoftveróriás böngészőprogramja.
A projekt tényszerűen szerényen indult. 1998-ban még teljesen bizonytalan volt, hogy stratégiájuk jövedelmezővé válhat-e. A kérdést az akkor még igen hatalmas online szolgáltató, az AOL döntötte el, mikor a drágán felvásárolt Netscape böngésző fejlesztését az internetes közösségre bízta. Megalapították a Mozilla vállalatot, és a technikai projektekhez képest igen szerény 2,3 milliós kezdő vagyonnal, valamint a Netscape utolsó programkódjával indították útjára. A Netscape-kód alapján a közhasznú projektnek szabadon terjeszthető, új generációs internetszoftvert kellet fejlesztenie. Ennek néhány verzióját az AOL akarta kiadni, hogy profitáljon a fejlesztési munkákból.
A Mozilla így a legkülönbözőbb nemzetiségű fejlesztők segítségével munkához látott. Nem mondhatjuk, hogy villámgyorsan haladtak: számos használható előzetes verzió és egy hosszúra nyúlt béta fázis után 2002-ben jelent meg a böngésző 1.0-ás verziója, melyet Mozilla Suite-nek neveztek. Globális sikert a projekt kezdetben nem könyvelhetett el - ez csak a Mozilla stratégiaváltásával érkezett meg. Az ennek eredményeként létrejött új programok a Firefox és a Thunderbird nevet kapták - újdonságuk pedig szerény méretükben rejlett. Csak a fő feladatukra lettek kihegyezve, szemben a Mozilla Suite-tal, mely minden egyesíteni akart egy óriáscsomagban.
A többi már történelem: A Firefox böngésző első verziója 2004-ben jelent meg. A szoftver azóta töretlenül fejlődik, és magát a Microsoftot is szorongatja. A helyzet iróniája, hogy az AOL azért bízta a Netscape fejlesztését a Mozilla szervezetére, mert az egykori piacvezető cég nem bírt versenyképes maradni a Microsofttal szemben.
A Thunderbird levelezőkliensnek is számos rajongója van, emellett újabb és újabb felhasználók pártolnak hozzá, akik nem akarják a standard megoldásnak számító Microsoft Outlookot használni. A Mozillánál azóta pedig már pénzben sincs hiány. Milliókat keresnek a Firefoxba épített Google-keresőablakkal. Ha felhasználók a Firefox böngészőn keresztül klikkelnek az online reklámokra, az internet-konszern nekik utalja a nyereség bizonyos százalékát.
Minden a legnagyobb rendben van hát a Mozilla háza táján? Csak majdnem. A tizedik évfordulóra tervezett jubileumi ajándék, a jelentősen átdolgozott Firefox 3 sajnos csak júniusra várható. Addig is letölthető a program előzetes verziója. Jelenleg az ötödik béta.
Ez már a Mozilla jövőbeli
útját mutatja meg. Az új verzió a
korábbiaknál is vékonykább - kevesebb
memóriát és kisebb gépteljesítményt
igényel - ennek ellenére modernebb technológiákat
nyújt. Támogatja az új webstandardokat is, és
a könyvjelzők is lényegesen könnyebben kezelhetők
lesznek. Csak egyvalami nem fog változni: a Firefox továbbra
is ingyenes marad, és továbbra is hatalmas közösség
dolgozik a fejlesztésén. Hiszen ez a modell már
rég bizonyított.
